„Ajtós” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
51. sor:
"Ajtós hajdan falu Békésmegyében, a Fehér-Körös jobb partján, most puszta a gr. Wenckheim-féle birtokon; a XV. és XVI. században az ajtósi Ajtósiak birtoka volt; e család magvaszakadtával a falu elpusztult, 1561-ben már nem létezett. A XV. században itt született Száraz Antal, az Ajtosiak jobbágya, ki később az ekeszarvát elhagyván, Gyulán az aranymüvességet kitanulta s nagyátyja volt a nevét németesített Dürer Albrecht híres festésznek. V. ö. Haan, Békésvármegye hajdana. l. 100."
== A nyomdászat történetében==
Dürer Albert magyar származású ember volt. Öregapja még a Békés megyei Ajtós községben szántóvetősködött. Édesapja aranymíves mesterséget tanult Gyulán, s vándorútján jutott el Nürnbergbe, ahol megragadt, feleségül véve mesterének a leányát, aki az idők folyamán tizennyolc gyermekkel ajándékozta meg őt. Az ilyes bő istenáldás akkoriban úgy látszik divat volt Nürnbergben; a híres könyvnyomtató Koberger Antoniusnak például nem kevesebb mint huszonhat gyermeke volt, kiknek egy része az édesapja vállalkozásainál talált foglalkozást. Dürer Albertet is kezdetben a maga nobilis mesterségére, az aranyművességre fogta az apja, de a fiút magasabb művészi ambíciók hevítették, s hosszas rimánkodására apja belenyugodott, hogy [[Wolgemut]]hoz menjen inasnak.<ref>[http://mek.oszk.hu/01600/01645/html/02.htm Novák László: A nyomdászat története]</ref>
|