„IV. Miklós pápa” változatai közötti eltérés

felszentelése=[[1288]]. [[február 22.]]|

vége=[[1292]]. [[április 4.]]|

Következő pápa=[[V. Celesztin pápa|V. Celesztin]]|

címer=C o a Niccolo IV.svg|

}}

 

 

==Élete a tiara előtt==

A krónikák feljegyzései alapján [[1227]] [[szeptember]]ében született az [[Marche|Anconai Márkák]] területén fekvő [[Ascoli]]ban. Eredeti neve ''Girolamo Masci'' volt, egy szegény család gyermeke. Már gyermekkorában beállt a ferencesek közé, és hosszas lelkiismeretes szolgálataiért cserébe a rend tagjai elsőrendű oktatásban részesítették. Az ifjú Girolamo az egyik legkiválóbb elme lett a ferencesek között, amelyre a rend nagymestere is felfigyelt, de a pápák szeme előtt sem bújhatott meg. [[X. Gergely pápa]] [[1272]]-ben követeként [[Konstantinápoly]]ba küldte, hogy meghívja a görög klérust az [[1274]]-ben összehívandó [[lyon]]i zsinatra. Két évvel később [[Szent Bonaventura]] halála után őt választották meg a ferences rend nagymesterének. [[1278]]-ban [[Franciaország]]ban tárgyalt az ország uralkodójával, hogy béküljön ki [[Kasztília]] királyával. A hiábavaló békítés alatt kapta meg a hírt, hogy a ''Santa Prassede-templom'' bíboros-diakónusának nevezték ki. [[1281]]-ben [[Palestrina]] bíboros-püspöke lett, és [[III. Miklós pápa]] Konstantinápoly latin [[pátriárka|pátriárkájának]] nevezte ki, bár ezen címe csak rövid életű volt. <br>

 

==Az első ferences pontifikátus==

Az új egyházfő olyan párt támogatását élvezte, amely ellenezte az Anjouk szicíliai hatalmát, ezért az [[II. Jakab aragóniai király|I. Jakab]] vezette szigetország újra reménykedhetett a pápai elismerésben. Valóban Miklós politikájának központi kérdése volt Szicília helyzete. Ezt olyannyira fontosnak tartotta, hogy emiatt elhalasztotta [[I. Rudolf német király|I. Rudolf]], német király császárrá koronázását. A déli remények azonban kezdtek szertefoszlani, amikor Miklós, mint Szicília hűbérura semmissé nyilvánította [[II. Károly nápolyi király|Salernoi Károly]] és Jakab szerződését, amelyet [[1288]]-ban kötöttek, és amelynek értelmében Károly lemond Szicília trónjáról az Aragóniai-ház javára. Ezt az álláspontját erősítette meg, amikor[[1289]]. [[május 29.|május 29-én]] [[Rieti]] városában [[Nápoly]] királyává koronázta Károlyt. A koronázást megelőzően Károlynak szerződésben kellett megesküdnie, hogy elismeri a pápát hűbérurául és sosem vállal közhivatalt a Pápai Állam területén. [[1291]] [[február]]jában Miklós hatására szerződést kötött II. Károly, [[III. Alfonz aragóniai király|III. Alfonz]], [[Aragónia]] királya és [[IV. Fülöp francia király]] I. Jakab elűzésére a szicíliai trónról. IV. Miklós pontifikátusa alatt kezdődött meg a pápaság küzdelme a [[Magyarország|magyar]] trónért, ugyanis Miklós korában I. Rudolf gyermekét, Albertet hívták meg a magyar bárók a trónra. A családi kapcsolat révén a király elfogadta gyermeke számára a felkérést. A pápa [[IV. László magyar király|IV. László]], magyar király mellé állt, de hamar kiderült, hogy a magyar trónt az Anjouknak szerette volna megkapni. Miklós II. Károly, nápolyi király gyermekét, [[Anjou Martell Károly|Martell Károly]]t akarta az [[Árpád-ház|Árpádok]] trónjára ültetni.

 

A pogányok ellen vívott harcok bizonyos téren azonban jelentős sikereket hoztak Miklós számára. A pápa hajlandó lett volna szövetségre lépni a távoli országokkal a szeldzsukok ellen, éppen ezért keletre küldte [[Giovanni da Montecorvino]] ferences szerzetest, hogy térítse meg maroknyi csapatával az [[ázsia]]i népeket. A ferences térítők eljutottak [[Kubiláj kínai császár|Kubiláj]] [[kán (méltóság)|kán]] udvarába, térítettek a [[tatárok]], sőt a [[kína]]iak körében is. Montecorvino nevéhez fűződik az első kínai keresztény közösség létrehozása. De Miklós támogatásával ferences térítők jártak [[Bulgária|Bulgáriában]] és [[Etiópia|Etiópiában]] is.<br>

 

== Hivatkozások ==

* {{cite web|url=http://www.archive.org/details/lesregistresdeni02nico|title=IV. Miklós pápa bulláinak regisztruma (2. kötet)|volume=2|year=1886|language=latin|publisher=Ernest Thorin, Paris}}

 

|következő=[[V. Celesztin pápa|V. Celesztin]]|

|évek=1288-1292