„Román–magyar irodalmi kapcsolatok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up, replaced: *{{ → * {{ AWB |
a →A második világháború után: 1 link korr. |
||
65. sor:
Valamennyi lapunk, folyóiratunk az [[1940-es évek]] második felétől kezdve közölt román vonatkozású anyagot: fordításokat, kapcsolattörténeti írásokat. Több-kevesebb rendszerességgel főleg az erdélyi román folyóiratok közöltek magyarból készült tolmácsolásokat, ismertették a kiemelkedő köteteket. Az 1946-ban meginduló [[Utunk]] 8. számában [[Jancsó Elemér]] [[Ady Endre|Ady]] és [[Ion Luca Caragiale]] román-magyar közeledési kísérletéről közöl tanulmányt. Az ekkoriban indított ''"Együtt élünk"'' rovat a kölcsönös megismerést szolgálta. Arghezi-, Eminescu-, Sadoveanu-számokat jelentettek meg. Dávid Gyula, Engel (Köllő) Károly, Jancsik Pál, Kakassy Endre, Ion Oarcăşu, Mózes Huba, Mircea Popa, Szabédi László számos írása kapcsolattörténeti jellegű.
Mózes Huba [[1981]]-ben elemezte az Utunk megelőző tíz évének román anyagát (1981/28). Hatvan román költő verseit közölték többnyire [[Franyó Zoltán]], [[Lászlóffy Csaba]], [[Létay Lajos]], [[Király László (író)|Király László]], [[Veress Zoltán (író)|Veress Zoltán]], [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Kányádi Sándor]], [[Jancsik Pál]] fordításában. Hat-nyolc próza- és két színműíró tolmácsolását találta a lapban. Értekező szöveget közöltek Adrian Marinótól, Ion Oarcăsutól, Ion Vladtól és Mircea Zaciutól. Külön oldalt szenteltek a Tribuna költőinek és Kolozsvár román lírájának, összeállításban emlékeztek meg az Arghezi- és Eminescu-évfordulókról. A román regények és verseskötetek ismertetését leggyakrabban [[Izsák József]], [[Kántor Lajos (irodalomtörténész)|Kántor Lajos]], [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]], [[Lászlóffy Aladár]] és [[Csiki László (költő)|Csiki László]] jegyezte, román színielőadásokról [[Jánosházy György]] számolt be.
Az [[Igaz Szó]]ban kevesebb a tanulmány, Izsák József, Faragó József, Dávid Gyula, Veress Zoltán a gyakoribb szerzők. Nagyon gazdag mind a klasszikusokat, mind pedig a kortársakat bemutató fordításanyag, közölnek román regényrészleteket is. A legtöbbször szereplő fordítók [[Deák Tamás (író)|Deák Tamás]], [[Franyó Zoltán]], Jánosházy György, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, [[Székely János (költő)|Székely János]], Szemlér Ferenc, Szilágyi Domokos, Tóth István. A folyóirat különszámban mutatta be a fiatal román költőket (1959/5), az új román irodalmat (1959/10), emlékszámot hoztak ki Eminescu, Coşbuc, Creangă, Alecsandri, Bălcescu évfordulói alkalmából.
| |||