„I. Johanna angol királynő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
33. sor:
Mivel az angolokat felháborította a northumberlandi herceg eljárásának törvénytelensége, mihelyt [[I. Mária angol királynő|Mária]], VI. Edward idősebb nővére [[Norfolk]]ban magát hívei által királynőnek kiáltatta ki, a titkos tanács, a főváros, a hajóhad és a grófságok legnagyobb része hozzá csatlakozott. Maga Northumberland is, csapataitól elhagyatva, behódolt Máriának, mire ő bevonult [[London]]ba, s Jane Grey-t férjével, apjával és apósával együtt azonnal a [[Londoni Tower|Towerbe]] záratta. Northumberland-et már [[augusztus 22.|augusztus 22-én]] kivégezték, ellenben Henry Grey, Suffolk hercege, Jane Grey apja visszanyerte szabadságát. Jane Grey-re és férjére kimondták ugyan a [[halálbüntetés|halálos ítéletet]], de nem hajtották végre és a szigorú őrizet alatt a Towerben maradt. (Guilford két bátyja, és a volt canterbury-i érsek, Thomas Cranmer is fogságba esett, amiért nem támogatták Mária királynővé választását. Az ellenük folyó perre 1553. november 13-án került sor, London városában. A nemesekből álló bíróság elnökei Sir Thomas White és Norfolk 3. hercege voltak. Rajtuk kívül még jelen volt Derby 3. grófja, és Bath 2. grófja is. Habár Mária királynő igyekezett elkerülni, hogy halálra ítélje rokonát, Jane-t, ám a bírák bűnösnek találták a lady-t, mivel 9 napos rövid uralma alatt úgy írta alá az ország ügyeivel kapcsolatos iratokat mint ,,Jane királynő". Mária szerette volna azt hinni, hogy Jane-t valóban akaratán kívül tette meg királynőnek a lány hatalomra éhes apósa, Northumberland hercege, ám a főnemesekből álló bizottság végül meggyőzte az uralkodónőt Jane felelősségéről ezügyben.)
Ám amikor [[1554]] februárjában Suffolk herceg a Mária megbuktatására irányuló, ifjabb [[Thomas Wyatt]]-féle felkeléshez csatlakozott, Mária Jane Grey-t férjével együtt kivégeztette ([[1554]]. [[február 12.]], először nem tudták eldönteni, hogy máglyahalálra, vagy lefejezésre ítéljék-e a megbuktatott királynőt, ám Mária végül ,,kegyesen" fővesztést rendelt el számára, ami egy sokkal gyorsabb és humánusabb formája volt a kivégzésnek)
Február 12-én reggel Guilford lépett először a vérpadra a Tower Hill-en, ahol fejét vették. Nem sokkal később Jane következett, őt a Tower Green-re vezették, ahol ugyancsak pallos végzett vele is. Öt nappal később az apja, Henry Grey is a vérpadra lépett. (Érdekes párhuzam, hogy I. Máriához hasonlóan I. Erzsébet is hatalmas dilemmával szembesült 33 évvel később: őt is csupán szilárd és megdönthetetlen bizonyítékok vehették rá arra, hogy kivégeztesse rokonát, Stuárt Mária skót királynőt, mivel az asszony, akárcsak Jane Grey egy felkent uralkodónő hatalmát fenyegette. I. Mária attól tartott, hogy a protestáns vallású ifjabb Thomas Wyatt serege majd Lady Jane Grey nevét tűzi zászlajára, azért, hogy letaszítsák trónjáról a királynőt. Mária azzal is megvádolta Wyatt-et, hogy ha nem is Jane-t, de Erzsébet hercegnőt bizonyosan támogatná egy esetleges trónviszály során. Wyatt azt is nehezményezte, hogy a királynő II. Fülöp spanyol királyhoz akart nőül menni, mivel attól félt, Anglia így majd idegen megszállás alá fog kerülni.) A királynő 1554. február 9-re tűzte ki Jane kivégzését, ám az utolsó pillanatban három nappal mégis csak elhalasztotta, hogy a lady lehetőséget kapjon áttérni a katolikus hitre, mellyel megmenthette volna saját életét. Ennek érdekében Mária elküldte Jane-hez saját, udvari káplánját, John Feckenham-et, hogy meggyőzze a lady-t az áttéréssel kapcsolatban, ám a lány sajnos hajthatatlannak bizonyult ebben a kérdésben.
| |||