„Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye” változatai közötti eltérés

{{tataroz}}

A hazai szakemberek az [[első világháború]] után többen felismerték, hogy az elektromosság gyors fejlődésével kedvező lehetőség adódik vállalkozás megalapítására. [[Fehér Ferenc (gyáros)|Fehér Ferenc]] 5 év [[németország]]i tanulmányai után hazatért, és a Posta Kísérleti Állomás laboratóriumaiban végzett 10 év kisérletező munkákkal bővítette szakmai ismereteit. 1919-ben Fehér József, Ferenc társas céget alapított. Ezt rövidesen megszüntetve, 1920-ban iparigazolványt váltott ki és amellyel [[finommechanika]]i műhelyt létesített a Budapest VII. ker. Murányi utca 18 szám alatti alagsorban . A cég neve „'''Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye'''” lett.

 

 

== A haditermelés ==

A haditermelésbe történő bekapcsolódás igen gyors fejlődést eredményezett. A gyárat a [[Honvédelmi Minisztérium]] jelölte ki hadianyaggyártásra. A kapacitás 97%-át 1942-ben már honvédségi megrendelések tették ki. A gyártelep bővítése során a felépülő új épület földszintjén és első emeletén 1–1 gyártóműhelyt (80 főre), az alagsorban 140 fő befogadására alkalmas óvóhelyet, étkezdét, raktárt alakítottak ki. Fehér a költségek egyhatodát vállalta. A beruházáshoz 1943. április 17-én 300 000 pengő állami kölcsönt kapott, melynek fejében elsőbbséget élveztek a hadiipari megrendelések. Az új üzembe 1943. szeptember végén költöztek be.

 

 

== A háború alatt ==

A háború utolsó éveiben a haditermelés akadozott. Ennek oka egyrészt a forgótőke hiánya, másrészt a HM nem egyenlítette ki a leszállított fotógéppuskák ellenértékét.

 

A gyár szerencsésen elkerülte a kitelepítést. 1944. november 10-től nem termelt rendszeresen. Mivel beleesett a frontvonalba, 1945. január 4-én bombatámadás érte. A bombázással kiesett a termelőkapacitás 20%-a.

 

== Az államosítások után ==

 

{{Bővebben|Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára|Ganz Műszer Művek}}

 

== Forrás ==

Koroknai Ákos: A GANZ MŰSZER MŰVEK TÖRTÉNETE. GMM, 1975.