„Arrogancia” változatai közötti eltérés

Gyakran az ilyen viselkedésben a [[magatartás]] hivatalos, [[szertartás]]os és formális (stiláris) vonatkozásainak és/vagy fontosságának hangsúlyozása szükségtelen erőltetése tapasztalható, és nem ritka a mások önmagát is autentikus forrásokkal azonosító tekintélyekre való hivatkozással való kioktatása.{{forr}}

Arrogancia az a cselekedet, amelyben valaki [[jog]]okat vagy [[előny]]öket szerez,{{forr}} beleértve a csak [[retorika]]i (szóbeli) előnyöket, az [[erőszak]] alkalmazásaalkalmazását, vagy az azzal való [[fenyegetés|fenyegetés]].{{forr}}

Az arrogancia ugyanúgy az aggresszió egy [[vonatkozás]]a, mint az agresszió [[színlelés]]e, aminek a szükségtelen [[büszkeség]] számít. Az arrogáns személy nem csak indokolatlanul bízik saját [[képesség]]ében és vallott [[érték]]eiben, de aktívan keresi is azt a [[foglalkozás]]t, [[szerep]]et, helyzetet és lehetőséget, ahol a nálánál ”kevesebbeket” rendre utasítja vagy helyre teheti, ez az ő pszichológiai nyeresége. {{forr}}Lásd [[játszma]].

Az interperszonális kommunikációban (párbeszédben vagy írásos vitában, egyezkedésben) az arrogancia abban a törekvésben nyilvánul meg az arrogáns résztvevő részéről, hogy ő határozhassa meg a kommunikáció stílusát, tartalmát, általában a szabályait. Ezzel ugyanis behozhatatlan előnyre és nyereségre tesz szert{{forr}}, ahogy ez az arrogancia fenti meghatározásából következik. Lásd még: [[dominancia]]