„Urartu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
161. sor:
A régészet eredményei alapján a területen már az [[i. e. 3. évezred]]ben önálló kultúrájú népesség lakott, ezek a [[Kura–Araksz-kultúra|sengavit-típusú]] földműves települések. Az [[i. e. 2. évezred]] folyamán átmeneti jellegű területté vált a déli mezopotámiai és az északi [[kurgán-kultúra]], majd [[trialeti kultúra|trialeti kurgán-kultúra]] között.<ref>Shengavit</ref> Ekkor többek közt a babiloni tőr, az asszír bronzkard, a [[harci szekér]] használata terjedt, ugyanakkor a [[Közép-Ázsia|belső-ázsiaiak]], a [[gerendavázas kultúra|gerendaépítményes sírok kultúrája]] és az [[andronovói kultúra]] által is használt fejszetípus, a ''nyélnyújtványos fejsze'' is megjelent. Széles körben terjedt az [[elari kerámia]], ami a folyamközi és az [[elám]]i edények változata, ugyanakkor a Transzkaukáziából származó [[obszidián]]t nagy mennyiségben használták [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] és [[Elám]]ban.<ref name="V450"/> Az [[Örmény-felföld]] települései ezidőben kőházas falvak, amelyeket óriási kőtömbökből épített, úgynevezett ''cyclopikus'' (küklopikus) várfalak vesznek körül, vagy veremházas települések fal nélkül.<ref name="V451"/> A falvak lakói öntözéses földművelést, kertművelést folytattak, szőlőt termesztettek – ami Urartu korában is nagyon fontos termék maradt.<ref name="V452">{{Opcit|n=Sztruve|o=452}}</ref>
Az [[i. e. 2. évezred|i. e. 2]]. és [[i. e. 1. évezred|1. évezred]] fordulóján legelőváltó és transzhumáló állattenyésztő népek éltek itt. Fontos volt a lótenyésztés, bronzzabláik alapján a lovakat már nem csak befogták a szekerek elé, de lovagoltak is.<ref name="V452"/> A legkorábbi történetük során először [[Mitanni]] befolyási övezetébe tartoztak, majd a terület egy része [[I. Szuppiluliumasz hettita király]] idejétől a [[Hettita Birodalom]]hoz is tartozott. Szuppiluliumasz után egy évszázaddal már az [[asszírok]]kal kerültek közelebbi kapcsolatba. A népesség egy része az [[i. e. 14. század]]tól [[hurrik|hurrizálódott]], csakúgy mint a [[hettiták]].<ref>{{Opcit|n=Chahin|o=53}}</ref> A népesség nagyrészt [[hurrik|hurri]], vagy hurrizálódott hettita, muskhi, kaska. [[Mitanni]] végleges elpusztítása valószínűleg I. Sulmánu-asarídu nevéhez fűződik, talán [[II. Sattuara]] népének egy része elkerülte a hurri holokausztot, és északra menekülve folytatta életét a Van-tó délkeleti részétől az Urmiáig.<ref name="Ch59">{{Opcit|n=Chahin|o=59}}</ref>
A hettita állam megszűnte után jött el a lehetőség önálló berendezkedésű államok létrejöttére, amelyek közül legfontosabb [[Hajasa]] volt, a [[hajok]] állama. Urartu törzsterületeit, és később az [[örmények|örmény népet]] Hajasa, [[Muszaszir]], [[Supria]] és [[Arme]] egyesülése hozta létre az [[i. e. 11. század]] és az [[i. e. 9. század]] között. Az „Ararát Királyság” (azaz Urartu) és Arme képezi a későbbi [[Armenia Magna|Armenia]] állam alapját. Muszaszir kultikus jelentőségű. Az urartui népesség – [[örmények|örmény]] – pedig a mai napig „haj”-nak nevezi magát, az országot pedig ''Hajasztán''nak.<ref name="V504"/> Az állammá szerveződés magja azonban [[Arzasku]] volt, az ''Arzašku'' folyótól a Felső-Nairiig (Van-tó) terjedő fejedelemség, amelyben a hurrik alkothatták a többséget.<ref name="Ch55">{{Opcit|n=Chahin|o=55}}</ref>
| |||