Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Villamosítási tervek: 1 link korr. + 1 vesszőhiba jav.
A XIX. század utolsó évtizedében már több elképzelés született a meglevő vasútvonalak villamosítására, vagy új, villamos vasutak építésére. [[1891]] szeptemberében kelt az az engedély, amelynek alapján a Bp. Nyugati pályaudvarról induló, [[Herminamező]], [[Kiszugló]], [[Pusztaszentmihály]], [[Gödöllő]] közötti [[HÉV]] előkészületeit megkezdték.
 
A századfordulón már a Bécs felé vezető vasútvonal villamosításának gondolata is felmerült, azonban ez még sokáig csak terv maradt. Sok más, villamosított vasútvonal létrehozására vonatkozó elképzelés között különösen érdekes, hogy már a XIX. század végén komolyan fontolóra vették a [[Balaton]] északi partján futó villamos üzemű fővasúti vonal megépítését. [[Herczeg Miklós]] egyetemi professzor a vasút pesti végállomását a Fővám térre javasolta, innen egy [[Duna]]-hídon át [[Budaörs]], [[Székesfehérvár]], [[Veszprém]], [[Balatonfüred]], [[Badacsony]], [[Balatonederics]], [[Keszthely]], [[Hévíz]], [[Zalaszentiván]] érintésével haladt volna tovább a vonal, a másik végállomásig, a mai [[Horvátország]] területén levő [[Csáktornya|Csáktornyáig]] (Čakovec). A vasút több helyen keresztezte volna a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] vonalait. Az építéshez az előmunkálati engedélyek is rendelkezésre álltak, azonban a szükséges pénzügyi fedezet hiánya miatt a nagyszabású terv nem valósulhatott meg.
 
==A villamosmozdonyok napjainkban==
41 461

szerkesztés