„Nemes Marcell” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
/*defsort, kateg
3. sor:
 
== Életpályája ==
[[Bányászat|Bánya]]vállalkozóként gazdagodott meg, s már az [[1900-as évek]] elejétől foglalkozott műkereskedelemmel és fiatal képzőművészek, művészettörténészek mecenatúrájával. Mecénási tevékenységéért 1908-ban királyi tanácsosi címet nyert, 1910-ben pedig nemesi címet. A nemesi címmel együtt járt a nemesi név, az [[Osztrák-MagyarOsztrák–Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchiában]] szokásos hagyományok szerint Jánoshalmi Nemes Marcell, a gyakorlatban, a kereskedelemben, a mecenatúrában továbbra is a Nemes Marcell nevet használta.
 
Már 1906-ban kapcsolatba lépett a Kammerer Ernővel, az Országos Képtár igazgatójával és jelezte, hogy néhány hézagpótló művet óhajt ajándékozni magyar közgyűjteményeknek. Legjelentősebb, hogy [[Mányoki Ádám]] közismert ''[[II. Rákóczi Ferenc]]'' c. képét ő szerezte be 1925-ben a [[Szépművészeti Múzeum]] számára, ma a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi. Számos általa adományozott kép gazdagította a Szépművészeti Múzeumot, ezeket ma a Magyar Nemzeti Galériában őrzik (például [[Kupeczky János]], [[Bogdány Jakab]],
[[Orient József]] alkotásai), vagy még mindig a Régi Képtárban (például [[Karel Dujardin]]: Tóbiás az angyallal és a hallal c. képe). Nemes Marcell adománya [[El Greco]] ''Bűnbánó Magdolna'' c. alkotása is, 1921-ben ajándékozta a Szépművészeti Múzeumnak.
 
Nemcsak a fővárosi közgyűjteményeknek ajándékozott, hanem a kecskeméti múzeumnak is abból a célból, hogy létesítsenek képtárat. 70 modern képet adományozott [[Kecskemét]]nek, köztük [[Czigány Dezső]], [[Czóbel Béla]], [[Faragó Géza]], [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]], [[Gulácsy Lajos]], [[Kernstok Károly]], [[Rippl-Rónai József]], [[Vaszary János]] alkotásait. Ezen adományozás 1911-ben történt, a város megbecsülte az adományt, Kecskemét díszpolgárává fogadta Nemes Marcellt. Az adományozott művek ma is megtekinthetők a [[Cifrapalota|Cifrapalotában]].
 
1920-ban Nemes Marcell [[München]]ben telepedett le, a műkereskedelem számára sokkal kedvezőbb volt ott a környezet, de az itthoniakkal soha nem szakította meg a kapcsolatot, minden éveben több hétre hazalátogatott. Továbbra is folyamatosan ajándékozott képzőművészeti és iparművészeti alkotásokat közgyűjteményeknek, elsősorban a Szépművészeti Múzeumnak és az [[Iparművészeti Múzeum]]nak. Európai léptékű műkereskedő lévén ajándékozott műtárgyakat a müncheni múzeumnak, a madridi [[Prado]]nak, s francia múzeumoknak. Számos híres árverést tartott Münchenben, Párizsban, főleg 1914 körül számos [[Impresszionizmus|impresszionista]] képet és néhány [[Pablo Picasso]] képet is eladott.
 
Az [[I.első világháború]] után a [[Szinyei Merse Pál Társaság]]on keresztül a [[Nemes Marcell-díj]]jal illetve a [[Nemes Marcell ösztöndíj]]jal támogatta a fiatal magyar képzőművész tehetségeket pénzjutalommal, hogy azok [[Bécs]]ben, Münchenben, [[Párizs]]ban szerezzenek tapasztalatot a külföldi kortárs képzőművészetekről.
 
[[Fájl:Nemes Marcell sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|Jánoshalmi Nemes Marcell sírja a budapesti [[Kerepesi temető]]ben]]
1930-ban betegsége miatt Budapesten megoperáltatta magát, az operáció jól sikerült, de pár nap múlva [[embólia|embóliában]] elhunyt. [[Klebelsberg KunóKuno]] a nemzet halottjának nyilváníttatta a világhírű műgyűjtőt, a Szépművészeti Múzeum márványcsarnokában ravatalozták fel. A [[Kerepesi temető]]ben helyezték örök nyugalomra.
 
== Hagyatéka ==