„Aiasz (Telamón fia)” változatai közötti eltérés

A [[trójai háború]]ban a tizenkét hajónyi szalamiszi sereget vezette. Az [[IliászIliasz]]ban bátor, ám kissé együgyű harcosként jelenik meg. [[Aiasz (Oileusz fia)|Névrokonával]] ellentétben nyugodt és megfontolt természetű volt. Amikor [[Hektór]] párviadalra hívta ki a legbátrabb görögöt, többen is jelentkeztek, de Aiaszra esett a választás. Estig küzdöttek egymással, de egyikük sem tudott győzni. Amíg Akhilleusz sértődötten elvonult, Aiasz volt a görögök legfőbb támasza az erődítések és a hajók körüli harcokban. Odüsszeusz és Phoinix mellett tagja volt annak a követségnek, amely a sértett [[Akhilleusz]]t rábeszélte a harc folytatására. Akhilleusz fiát bajtársa halála után sajátjaként nevelte. [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]] együtt visszaszerezte a trójaiaktól Akhilleusz holttestét, így ketten vetélkedtek az elesett hős fegyvereiért, [[Thetisz]], Akhilleusz anyja ajánlott fel a holttest megmentőjének. A görögök tanácsa az érvelésben jártasabb Odüsszeusznak ítélte a fegyvereket, ezért Aiasz megdühödött a görög vezérekre. Dühében le akarta mészárolni őket, de részegségében illetve a történet más változatai szerint [[Pallasz Athéné]] által rábocsátott tébolyában a közelben levő juhnyájakat és pásztoraikat kaszabolta le. Amikor másnap ráébredt tettére, szégyenében öngyilkos lett. [[Agamemnón]] nem engedte, hogy Aiasz holttestét elégessék, hanem a Rhoiteion-fokon, koporsóban temettek el. Az [[Odüsszeia]] szerint, Odüsszeusz alvilági útja során Aiasz árnya sértetten félrehúzódott előle.