„Szczecin” változatai közötti eltérés

'''Szczecin''' ({{kiejtés|Pl-Szczecin.ogg|lengyelül}}, [[IPA]]: ['ʃʧɛtɕin]; [[kasub nyelv]]en: ''Sztetëno'' ['ʃtɛtənɔ]; {{németül|Stettin}} ['ʃtɛtin], korábban ''Alten Stettin''; {{latinul|Stetinum}}) [[Lengyelország]] 7. legnagyobb városa, kikötő aaz [[Odera]] partján, 60 km-re a [[Balti-tenger]]től. A [[Nyugat-Pomerániai vajdaság]] székhelye. A [[2005]]. évi népszámlálás szerint a lakosság száma: 411. 900.

Szczecin Lengyelország északnyugati részén, az [[Odera]] folyó mindkét partján, illetve a két folyóág közti szigeteken, a [[Szczecini öböl]]től délre, a [[Dąbie-tó]] déli partján fekszik.

Miután [[1310]]-ben [[IV. Warcislaw]] herceg ''Új Szczecin''-t alapított, amit ma [[Szczecinek]]nek neveznek, a voltaképpeni várost néha "Régi Szczecin" (([[Latin nyelv|latinul]]: ''Stetinum Antiqua'', [[lengyel nyelv|lengyel]]: ''Stary Szczecin'', [[német nyelv|német]]: ''Alten Stettin'') néven említik.

Az i. e. VII-VI. században területén a [[lausitzi kultúra|lausitzi kultúrához]] sorolható település volt. Lehetséges, hogy ez a település folytonosan fennállt csaknem 1850 éven keresztül. Az ókorban a közelben létezett egy Susudata nevű helység. Ezt a településtelepülést [[Klaudiosz Ptolemaiosz]] feltüntette térképén, mely 142-147 körül készült. [http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Gazetteer/Periods/Roman/_Texts/Ptolemy/2/10/limited.html ] A IX. században a szláv hercegek árokkal körbevett földvárat építettek itt, ebből kereskedő-halász település fejlődött. [[967]]-ben [[I. Mieszko]] Szczecint Lengyelországhoz csatolta. [[I. Boleszláv lengyel fejedelem|Vitéz Boleszláv]] uralkodása alatt a városra a dán befolyás egyre erősebb lett. A Struga (Szczecinhez közeli falu, ma a város része) melletti 1121-ben vívott csata után [[III. Boleszláv lengyel fejedelem|Ferdeszájú Boleszláv]] király ismét Lengyelországhoz csatolta a várost, egyben elismerve vazallusa, I. Warcisław herceg uralmát. [[1243]]-ban I. Barnim herceg Szczecinnek városi jogokat adományozott. A következő években Szczecin újabb területekkel bővült: [[1283]]-ban a Dąbie tóval, [[1321]]-ben Police faluval. A szláv vár helyén a XIV. században III. Barnim herceg várat épített (ezt ma a Pomerániai Hercegség Várának hívják). [[1474]]-ben, amikor a szczecini hercegi dinasztia kihalt, a słupski herceg, X. Bogusław került hatalomra, aki 4 évvel később egyesítette a nyugati Pomerániát is, és [[1491]]-ben Szczecinbe helyezte fővárosát. [[1532]]-ben azonban a hercegséget újra felosztották, és a város a Szczecini Hercegség fővárosa lett. [[1570]]-ben Szczecinben írták alá az [[Oroszország]] és Lengyelország között kitört ún. I. északi háború végét jelentő békét. [[1630]]-ban a várost elfoglalták a svédek. A svéd háborúk alatt a gazdaság visszafejlődött. [[1713]]-ban a várost [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] csatolták, ezt a stockholmi béke [[1720]]-ban megerősítette. 1723-ban Stettinben született a későbbi orosz [[cár]]nő, [[II. Katalin orosz cárnő|II. Nagy Katalin]]. 30 évvel később itt született [[I. Pál orosz cár|I. Pál cár]] második felesége, [[Marija Fjodorovna orosz cárné (1759–1828)|Mária Fjodorovna]]. A XVIII. század közepétől nagy gazdasági és kulturális fejlődés indult meg. 1806–1812-ig1806 és 1812 között Szczecin francia megszállás alatt volt. 1816-ban Police a város határain kívülre került.

1843-ban Szczecin vasúti összeköttetést kapott Berlinnel, ez az ipar gyors fejlődését eredményezte. 1873-ban Hermann Haken polgármester a városfalak lebontását rendelte el. 1900-ban a városhoz csatolták Grabowot, és döntést hoztak a Központi Temető megnyitásáról. Friedricha Ackermanna polgármester 1911-ben további területeket csatolt a városhoz, többek között PogodnotPogodnót és NiebuszewotNiebuszewót.

A [[második világháború]] kitörésekor a város lakossága 270  000 fő volt, ekkor csatoltak a városhoz egy sor környező községet és két várost: Policét és Dąbiét, megalapították az ún. Nagy Szczecint, amely a háború végéig állt fenn. Területén kb. 100 kényszermunka tábor létesült. Az épületek 65%-a, a kikötő 95%-a elpusztult. 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg elfoglalta Szczecint, július 5-én a várost hivatalosan átadták a lengyel hatóságoknak. 1945-ben a lakosság létszáma 78 000 fő volt, ebből 62 500 német (1947-ben, a kitelepítések után már csak 4000 német volt). A következő években a város újjáépült. 1970 decemberében és 1980 augusztusában munkás tüntetésekmunkástüntetések és sztrájkok voltak, ugyancsak itt írták alá az ún. augusztusi egyezményt.

1987. június 11-én a várost meglátogatta II. János Pál pápa. 1946–19981946 és 1998 között a város a Szczecini vajdaság fővárosa volt, 1999-től pedig a [[Nyugat-Pomerániai vajdaság]] fővárosa.

Urbanisztikai szempontból különleges város, amely [[Párizs|Párizzsal]] mutat rokonságot. Ez nem véletlen, mivel Szczecin (akárcsak [[Párizs]]) az [[1880-as évek]]ben [[Georges-Eugène Haussmann]] báró tervei alapján épült újjá. Sok a zöldterület; széles utakon zöld sávok vannak, amelyek megosztják a forgalmat; sok a [[körforgalom]].

* ''Dni Kultury Ukraińskiej'' (Az ukrán kultúra napjai) -– minden májusban

* ''Muzeum Narodowe w Szczecinie'' (Szczeini Nemzeti Múzeum - műtárgyakat, ékszereket, katonai felszereléseket mutat be. Hozzá tartoznak:

* [http://www.szczecin.xt.pl Szczecin.xt.pl – Honlaphonlap lengyelül és angolul]