„Fejérváry Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
67. sor:
| lábjegyzet =
|}}
''[[Komlóskeresztes]]i báró'' '''Fejérváry Géza''' ([[Josefstadt]], [[Csehország]], [[1833]]. [[március 5.]] – [[Bécs]], [[1914]]. [[április 25.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|221}}</ref>) magyar nemes, katonatiszt és politikus, [[1884]] és [[1903]] között hadügyminiszter, [[1905]]–[[1906]] között [[Magyarország kormányfőinek listája|Magyarország miniszterelnöke]].
== Családja ==
Fejérváry József és Paulich Antónia gyermekeként született.
* Gizella (1863. október 22. - 1943. január 5.), férje: báró Gerliczy Ferenc (1859-1914)
* [[Fejérváry Imre|Imre]] (1866. február 20. - 1952. december 5.), [[Baranya vármegye]] és [[Pécs]] város főispánja, felesége: Szilassy Laura Paulina Erzsébet (1874-1929), az ő fiuk volt [[Fejérváry Géza Gyula]] herpetólógus<ref name="plex"/>
* Olga (1867. - 1933.), férje: gróf [[Burián István]] (1855-1922) közös pénzügyminiszter
* Irma (1869. május 10. - 1950. augusztus 3.), férje: gróf [[Kornis Károly]] (1869-1918)
78. sor:
== Élete ==
A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. [[1851]]-től hadnagy. [[1859]]-ben mint vezérkari kapitány részt vett a solferinói ütközetben. [[1862]]-ben osztrák, [[1875]]-ben magyar bárói rangot kapott.
[[1886]]-ban [[Budapest I. kerülete]] juttatta a parlamentbe egy időközi választáson, amit az [[1887-es választások]]on megismételt. Az [[1892-es választások]]on szintén képviselői mandátumot nyert, amit azonban az ellenzék megtámadott, mire arról lemondott és az alsóházból átült az érdemei elismeréséül még korábban kapott felsőházi székébe. A soros, [[1896-os választások]]on aztán újból indult, ezúttal [[Temesvár]]on, amit megnyert, így újra a képviselőház tagja lett. [[1900]]-ban súlyosan megbetegedett, amiből szerencsésen felgyógyult, de az [[1901-es választások]]on nem indult, helyette újra a felsőházban foglalta el székét, melynek haláláig tagja maradt.
Magyarországon ő kapta a legtöbb kitüntetést az uralkodótól.
=== Miniszterelnöksége ===
{{Bővebben|1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság|Fejérváry-kormány}}
92 ⟶ 91 sor:
===Későbbi pályafutása===
Lemondása után ismét elfoglalta a királyi darabont-testőrség kapitányi állását. Haláláig aktív maradt a felsőházban; 81 éves korában [[Bécs]]ben érte a halál.
==Emlékezete==
Pécsett laktanyát és utcát neveztek el róla (1885-1946).<ref name="plex"/>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*Izsák-Pölöskei-Romsics-Szerencsés-Urbán: Magyarország miniszterelnökei. Budapest, Cégér, 1993. ISBN 963 810702 2
| |||