„Kabard- és Balkárföld” változatai közötti eltérés

fésű
a (Peyerk átnevezte a(z) Kabard-Balkárföld lapot a következő névre: Kabard- és Balkárföld: a Földrajzinév-bizottság döntése szerint)
(fésű)
 
== Földrajz ==
Terület: 12. 500 km². Legmagasabb pontja: az [[Elbrusz]].
 
Szomszédai: délen [[Grúzia]], nyugaton a [[Karacsáj-Cserkeszföld|Karacsáj-Cserkesz Köztársaság]] (Oroszország), északon a [[Sztavropoli határterület|Sztavropoli terület]] (Oroszország), keleten [[Észak-Oszétia]] (Oroszország).
 
== Népesség ==
901.494 fő (2002)
 
== Magyar vonatkozásai ==
 
== Történelem ==
=== Magyar vonatkozásai ===
A balkár néphagyomány szerint a balkárok őséhez, Malkárhoz sikeres vadászat közben csatlakozott Misaka és Majar (vagy Madyar) s azután együtt éltek. <ref>N.F. Bugai, ed., Iosif Stalin - Lavrentiiu Berii: "Ikh nado deportirovat;": Dokumenty, fakty, kommentarii (Moscow: "Druzhba narodov," 1992)</ref>
 
Minden szempontból a kabardok a legalkalmasabbnak tűnő jelöltek, akiknek közük lehet a magyar őstörténetből ismert, a honfoglalókhoz csatlakozott, bolgár-törökként valószínűsített [[kabarok|kabar]] törzsekhez. <ref>"Ott a Kaukázus hegylánca feletti mezőségen és völgyeiben máig is él egy néptörzs, mely magát kabardnak nevezi. A Malka, Bakszán, Csegem, Cserek és Terek folyó völgyében laknak, s tartományukat a Terek két részre osztja: a nyugati Nagy- és a keleti Kis-Kabardára. Ezeken innen, a Kubán és mellékfolyói mentén, a mostanság cserkesz (saját nyelvükön adighe) gyűjtőnéven nevezett népnek más törzsei élnek: sapsi (sabszik, sapsug), abaza, abaszek, beszléni stb. név alatt. Nyelvük (a kabardokkal együtt) egy és ugyanaz, csak nyelvjárási különbség van köztük. Néptípusuk, ruházatuk, szokásaik, jellemvonásaik, foglalkozásuk feltűnő rokonvonásokat és hasonlatosságot tüntet fel a mi népünkkel. Főfoglalkozásuk az állattenyésztés és a földmívelés. Főként a lótenyésztés az, amire legfőbb gondjuk van. Kitűnő lovakat tenyésztenek (a kabard bélyegű, s általában a cserkesz ló hírneves, keresett árucikk), s ők maguk is mesteri lovasok. Címeres szarvú fehér ökreik, teheneik a mi ősi marhaállományunkra emlékeztet. Ruházatukban a testhez álló cserkeszkabát, amely derékon szíjjal átkötött, s kindsál (cserkesz tőr) lóg le róla, s mellén két oldalt patrontokokkal van díszítve, sokban hasonlít a magyar zsinóros atillához. Téli felöltőjük pedig, a fekete burka (ványolt gyapjúnemezből) a magyar gubának édestestvére. Táncuk hasonló a lassú csárdáshoz, dalaik a mai bús kesergő dalainkhoz. Szőnyegeik olyanok, mint a székely festékesek. Italuk árpasör (sera). Feltűnő - írta egy orosz tábornok - a kabard nők nemzeti öltözetének, s díszítésének hasonlatossága a magyar huszár dolmányához." - Szádeczky Kardoss Lajos: Kaukázusi utazásunk. Kolozsvár, 1898.</ref>
Minden szempontból a kabardok a legalkalmasabbnak tűnő jelöltek, akiknek közük lehet a magyar őstörténetből ismert, a honfoglalókhoz csatlakozott, bolgár-törökként valószínűsített [[kabarok|kabar]] törzsekhez. <ref>"Ott a Kaukázus hegylánca feletti mezõségen és völgyeiben máig is él egy néptörzs,
mely magát kabardnak nevezi. A Malka, Bakszán, Csegem, Cserek és Terek
folyó völgyében laknak, s tartományukat a Terek két részre osztja: a nyugati
Nagy- és a keleti Kis-Kabardára.
Ezeken innen, a Kubán és mellékfolyói mentén, a mostanság cserkesz (saját
nyelvükön adighe) gyûjtõnéven nevezett népnek más törzsei élnek: sapsi (sabszik,
sapsug), abaza, abaszek, beszléni stb. név alatt.
Nyelvük (a kabardokkal együtt) egy és ugyanaz, csak nyelvjárási különbség
van köztük. Néptípusuk, ruházatuk, szokásaik, jellemvonásaik, foglalkozásuk feltûnõ
rokonvonásokat és hasonlatosságot tüntet fel a mi népünkkel. Fõfoglalkozásuk
az állattenyésztés és a földmívelés. Fõként a lótenyésztés az, amire legfõbb
gondjuk van. Kitûnõ lovakat tenyésztenek (a kabard bélyegû, s általában a cserkesz
ló hírneves, keresett árucikk), s õk maguk is mesteri lovasok. Címeres szarvú
fehér ökreik, teheneik a mi õsi marhaállományunkra emlékeztet. Ruházatukban
a testhez álló cserkeszkabát, amely derékon szíjjal átkötött, s kindsál (cserkesz
tõr) lóg le róla, s mellén két oldalt patrontokokkal van díszítve, sokban hasonlít
a magyar zsinóros atillához. Téli felöltõjük pedig, a fekete burka (ványolt
gyapjúnemezbõl) a magyar gubának édestestvére. Táncuk hasonló a lassú csárdáshoz,
dalaik a mai bús kesergõ dalainkhoz. Szõnyegeik olyanok, mint a székely
festékesek. Italuk árpasör (sera). Feltûnõ - írta egy orosz tábornok - a kabard nõk
nemzeti öltözetének, s díszítésének hasonlatossága a magyar huszár dolmányához." - Szádeczky Kardoss Lajos: Kaukázusi utazásunk. Kolozsvár, 1898.</ref>
 
== Népesség ==
Nemzetiségek:
=== Nemzetiségi megoszlás ===
A 2002-ben 901 494 főnyi össznépesség megoszlása a következő volt:
* [[Kabardok]] (55,3%)
* [[Oroszok]] (25,1%)
* Egyéb (8%)
 
=== VárosokTelepülések ===
*[[Nalcsik]], a köztársaság fővárosa,
*[[Bakszan]]
*[[Prohladnyij]]
 
== Közigazgatás és önkormányzatok ==
== Járások ==
*[[Bakszani járás]]
*[[Zolszki járás]]
== Lásd még ==
* [[Kabard- és Balkarföld zászlaja]]
 
== Források ==
* [http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei]
 
== Hivatkozások ==