„Urartu” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
214. sor:
Az urartui hadsereg fegyverzetére nézve időben az első információ [[III. Sulmánu-asarídu]] [[Imgur-Ellil]]ben épített templomkapuján található, ahol domborműveken ábrázolták őket. Tarajos sisakokat, övvel leszorított hosszú inget viseltek, egyenes rövidkardot és kis méretű, kerek pajzsot használtak. Ez a fegyverzet a [[hettiták]]hoz hasonló, leszámítva a rövidkardot, ami inkább a [[tengeri népek]] jellemzője volt. Íjászaik is voltak, de nem túl nagy számban, és főleg védelemben alkalmazták ezt a fegyvernemet a sáncok, várfalak védelmére.<ref name="V505"/> Ez a fegyverzet és taktika a pregörög, illetve korai görög államokra is jellemző, amilyent a [[trójai háború]]ból ismerünk. Az íjászok náluk is alárendelt szerepet játszottak, sőt a későbbi görög harcászatból teljesen ki is veszett.
 
A hatalma csúcsán álló Urartuban [[Menua]] vezette be az asszír mintájú harceszközöket, ettől kezdve bronzsisakot, lemezpáncélt, és nagy méretű, kerek pajzsokat használtak.<ref name="Kurkijan36"/> [[I. Argisti]] valószínűleg még tovább ment a haderő korszerűsítésében, az ő idejéből származnak az első utalások a [[harci szekér]] alkalmazásáról, bár valószínűleg már korábban is használták. A harci szekeret a <sup>giš</sup>GIGIR (<font size="+1">𒄑𒇀</font>)<ref>[http://psd.museum.upenn.edu/epsd/epsd/e1692.html Epsd Museum: Gigir]</ref> jelekkel írták, ahogyan szinte minden [[ékírás]]t használó nép. Vagyis a „fából készült tárgy” értelmű determinatívumot, és az [[akkád nyelv|akkád]] ''narkabtu'' olvasatú [[sumer nyelv|sumer]] ideogramot. A <sup>giš</sup>''suri'' és <sup>giš</sup>''šurgi'' nevű – az írásmódból következően fából készült – harceszköz mibenléte kérdéses. Ettől kezdve ezek az „arisztokratikus fegyvernemek” (harci szekér, lovasság) játszották a döntő szerepet, csakúgy, mint néhány évszázaddal korábban a [[Hettita Birodalom]] hadseregében, és a kortárs Asszíriáéban is. Argisti nagyon sok embert telepített át különböző tartományokból Urartu központjába, ezek egy része, valamint a hadifoglyok egy része is a gyalogsághoz kerülhetett.<ref name="V508">{{Opcit|n=Gyjakonov, 1955|o=508}}</ref>
 
A hadsereg szerkezetileg az időlegesen harcoló szabad rétegekből állt, akik csak háború idején fogtak fegyvert. Mindenki az anyagi lehetőségeinek megfelelően fegyverkezett fel, így került automatikusan a megfelelő fegyvernembe. Egyes településeken nagy raktárakat fedeztek fel, amelyekben harceszközöket halmoztak fel, talán ezek a legszegényebb rétegek felfegyverzését is szolgálták, de nagyrészt a helyőrségi raktárkészlet lehet. Viszonylag kisebb jelentőségűek voltak a helyőrségek, várak, erődök állandó csapatai, amelyek a rendfenntartást és az adóbehajtást és az állandó védelmet egyszerre szolgálták. Ezeknek minden erődben külön gabona-, fegyver- és takarmányraktáraik, kézművesműhelyeik és borpincéik voltak.<ref name="V509"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Urartu