„Harkovi csata (1942)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ca:Segona Batalla de Khàrkiv |
|||
38. sor:
== A csata előzményei ==
A [[moszkvai csata|moszkvai csatát]] követő szovjet ellentámadás [[1942]] februárjára elvesztette lendületét. [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] biztos volt benne, hogy a németek a vereség küszöbén állnak és az [[1941]]. [[november 7.|november 7]]-én tartott beszédében ki is jelentette, hogy a német sereg legkésőbb [[1942]], nyaráig meg lesz semmisítve. Ennek érdekében Sztálin elhatározta egy nagy szabású tavaszi hadművelet végrehajtását, amelynek tervét a főbb szovjet katonai vezetők is támogatták, mivel úgy gondolták, hogy ha nem lépnek időben és a [[Wehrmacht]] összeszedi magát, akkor újra [[Moszkva]] irányába fognak támadni.
A hadvezetőség [[1942]]. [[május 11.]]-re sikerrel összpontosított 6 hadsereget és más független alakulatokat két [[front (szovjet katonai egység)|front]]ba. A csapatok öszpontosítása azonban annyira szervezetlenül történt, hogy a német hadvezetőség hamar tudomást szerzett a közelgő szovjet offenziváról.
A szovjet csapatok feletti parancsnoksággal [[Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko]]-t bízták meg, egy [[
A szovjet hadsereg, habár a moszkvai csatát követően jelentős mértékben javult a morálja, nem volt felkészülve egy nagyerejű offenzívára, ahogy azt később [[Alekszandr Mihajlovics Vaszilevszkij|Vaszilevszkij]] vezérkari főnök is elismerte emlékirataiban. Az [[1941]]-es évben több mint egy millió katona esett el, vagy került fogságba, a helyettük toborzottak pedig még többségében fiatal fiúk voltak, akik még életükben csatateret sem láttak. Ezenkívül a fontosabb ipari létesítmények a Szovjetunió európai részén voltak, amelynek nagy részét a németek már megszállták, így a hadsereget sem tudták kellőképpen felszerelni.
|