Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 6 évvel ezelőtt
szakaszsorrend
 
Az alsóbb rétegek házaiban bútorok alig voltak, használati eszközeik fából és csontból faragott háziipari termékek. Két malomköves kézi gabonaőrlőjük és mozsaraik, valamint vasélű sarlóik általában voltak. A paraszti lakások egy része egyszerű földbe ásott verem volt, amelynek kéménye se volt, a füst a bejáraton távozott.<ref name="V510"/>
 
=== Hadsereg és fegyverzet ===
[[Kép:Urartu Helmet Fragment 2~.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Urartui csúcsos sisak részlete ([[Teisebaini]], [[II. Szarduri]] sisakja)]]
Az urartui hadsereg fegyverzetére nézve időben az első információ [[III. Sulmánu-asarídu]] [[Imgur-Ellil]]ben épített templomkapuján található, ahol domborműveken ábrázolták őket. Tarajos sisakokat, övvel leszorított hosszú inget viseltek, egyenes rövidkardot és kis méretű, kerek pajzsot használtak. Ez a fegyverzet a [[hettiták]]hoz hasonló, leszámítva a rövidkardot, ami inkább a [[tengeri népek]] jellemzője volt. Íjászaik is voltak, de nem túl nagy számban, és főleg védelemben alkalmazták ezt a fegyvernemet a sáncok, várfalak védelmére.<ref name="V505"/> Ez a fegyverzet és taktika a pregörög, illetve korai görög államokra is jellemző, amilyent a [[trójai háború]]ból ismerünk. Az íjászok náluk is alárendelt szerepet játszottak, sőt a későbbi görög harcászatból teljesen ki is veszett.
 
A hatalma csúcsán álló Urartuban [[Menua]] vezette be az asszír mintájú harceszközöket, ettől kezdve bronzsisakot, lemezpáncélt, és nagy méretű, kerek pajzsokat használtak.<ref name="Kurkijan36"/> [[I. Argisti]] valószínűleg még tovább ment a haderő korszerűsítésében, az ő idejéből származnak az első utalások a [[harci szekér]] alkalmazásáról, bár valószínűleg már korábban is használták. A harci szekeret a <sup>giš</sup>GIGIR<ref>[http://psd.museum.upenn.edu/epsd/epsd/e1692.html Epsd Museum: Gigir]</ref> jelekkel írták, ahogyan szinte minden [[ékírás]]t használó nép. Vagyis a „fából készült tárgy” értelmű determinatívumot, és az [[akkád nyelv|akkád]] ''narkabtu'' olvasatú [[sumer nyelv|sumer]] ideogramot. A <sup>giš</sup>''suri'' és <sup>giš</sup>''šurgi'' nevű – az írásmódból következően fából készült – harceszköz mibenléte kérdéses. Ettől kezdve ezek az „arisztokratikus fegyvernemek” (harci szekér, lovasság) játszották a döntő szerepet, csakúgy, mint néhány évszázaddal korábban a [[Hettita Birodalom]] hadseregében, és a kortárs Asszíriáéban is. Argisti nagyon sok embert telepített át különböző tartományokból Urartu központjába, ezek egy része, valamint a hadifoglyok egy része is a gyalogsághoz kerülhetett.<ref name="V508">{{Opcit|n=Gyjakonov, 1955|o=508}}</ref>
 
A hadsereg szerkezetileg az időlegesen harcoló szabad rétegekből állt, akik csak háború idején fogtak fegyvert. Mindenki az anyagi lehetőségeinek megfelelően fegyverkezett fel, így került automatikusan a megfelelő fegyvernembe. Egyes településeken nagy raktárakat fedeztek fel, amelyekben harceszközöket halmoztak fel, talán ezek a legszegényebb rétegek felfegyverzését is szolgálták, de nagyrészt a helyőrségi raktárkészlet lehet. Viszonylag kisebb jelentőségűek voltak a helyőrségek, várak, erődök állandó csapatai, amelyek a rendfenntartást és az adóbehajtást és az állandó védelmet egyszerre szolgálták. Ezeknek minden erődben külön gabona-, fegyver- és takarmányraktáraik, kézművesműhelyeik és borpincéik voltak.<ref name="V509"/>
 
[[Teisebaini]]ben egy ilyen raktárban 20-nál több sisakot találtak. Köztük van egy, amelynek felirata „Szarduri, Argisti fia felajánlja e sisakot Khaldi istennek”. Ez a sisak tehát [[II. Szarduri]] csúcsos harci sisakja. A sisakok egyformák, a királyi példányon is csak a felirat és a bevésett kép az eltérés a többitől.<ref name="Azar"/> Elképzelhető, hogy ezek mindegyike díszítő célzatú, mert az anyaguk meglehetősen vékony. Épp úgy, mint az ugyanitt fellelt 70–100&nbsp;cm átmérőjű bronzpajzsoké. Vékony lemezből [[poncolás]]sal és [[trébelés]]sel alakították ki őket. Díszítésük koncentrikus körökbe osztott, ismétlődő figurális – oroszlán, bika – ábrázolásokból áll. A képeket valamilyen minta után egyenként vésték ki. [[II. Sarrukín asszír király]] ilyen kinézetű pajzsokat zsákmányolhatott Muszaszirből, ám mind a hat darab színaranyból volt, és darabonként 6,5 kg-ot nyomtak.<ref>{{Opcit|n=Chahin|o=156}}</ref>
 
== Története ==
 
Valamikor az [[i. e. 640]]-es években halt meg II. Rusza, és utódja, [[III. Szarduri]] valószínűleg a [[kimmerek]]et leverő [[szkíták]] miatt már névleg elismerte Asszíria főhatalmát, az első olyan urartui király, aki nem az asszír uralkodó testvérének nevezi magát, hanem a fiának. A szkítákkal hosszú évtizedeken át békés viszonyban voltak, nem ismert a kapcsolatok megromlásának oka. [[I. e. 638]] körül [[Assur-bán-apli]] írt levele az utolsó tény, amit Urartu életéből ismerünk. III. Szardurit még követte egy III. Rusza nevű uralkodó, de a méd hódítás eseményein túl semmilyen információ nem áll rendelkezésre Urartu végnapjairól. [[I. e. 590]] körül [[Méd Birodalom|Média]] vazallusaként még létezett az urartui királyság, majd a méd–lüd háború után semmilyen említés nincs róla.<ref name="V514"/>
 
=== Hadsereg és fegyverzet ===
[[Kép:Urartu Helmet Fragment 2~.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Urartui csúcsos sisak részlete ([[Teisebaini]], [[II. Szarduri]] sisakja)]]
Az urartui hadsereg fegyverzetére nézve időben az első információ [[III. Sulmánu-asarídu]] [[Imgur-Ellil]]ben épített templomkapuján található, ahol domborműveken ábrázolták őket. Tarajos sisakokat, övvel leszorított hosszú inget viseltek, egyenes rövidkardot és kis méretű, kerek pajzsot használtak. Ez a fegyverzet a [[hettiták]]hoz hasonló, leszámítva a rövidkardot, ami inkább a [[tengeri népek]] jellemzője volt. Íjászaik is voltak, de nem túl nagy számban, és főleg védelemben alkalmazták ezt a fegyvernemet a sáncok, várfalak védelmére.<ref name="V505"/> Ez a fegyverzet és taktika a pregörög, illetve korai görög államokra is jellemző, amilyent a [[trójai háború]]ból ismerünk. Az íjászok náluk is alárendelt szerepet játszottak, sőt a későbbi görög harcászatból teljesen ki is veszett.
 
A hatalma csúcsán álló Urartuban [[Menua]] vezette be az asszír mintájú harceszközöket, ettől kezdve bronzsisakot, lemezpáncélt, és nagy méretű, kerek pajzsokat használtak.<ref name="Kurkijan36"/> [[I. Argisti]] valószínűleg még tovább ment a haderő korszerűsítésében, az ő idejéből származnak az első utalások a [[harci szekér]] alkalmazásáról, bár valószínűleg már korábban is használták. A harci szekeret a <sup>giš</sup>GIGIR<ref>[http://psd.museum.upenn.edu/epsd/epsd/e1692.html Epsd Museum: Gigir]</ref> jelekkel írták, ahogyan szinte minden [[ékírás]]t használó nép. Vagyis a „fából készült tárgy” értelmű determinatívumot, és az [[akkád nyelv|akkád]] ''narkabtu'' olvasatú [[sumer nyelv|sumer]] ideogramot. A <sup>giš</sup>''suri'' és <sup>giš</sup>''šurgi'' nevű – az írásmódból következően fából készült – harceszköz mibenléte kérdéses. Ettől kezdve ezek az „arisztokratikus fegyvernemek” (harci szekér, lovasság) játszották a döntő szerepet, csakúgy, mint néhány évszázaddal korábban a [[Hettita Birodalom]] hadseregében, és a kortárs Asszíriáéban is. Argisti nagyon sok embert telepített át különböző tartományokból Urartu központjába, ezek egy része, valamint a hadifoglyok egy része is a gyalogsághoz kerülhetett.<ref name="V508">{{Opcit|n=Gyjakonov, 1955|o=508}}</ref>
 
A hadsereg szerkezetileg az időlegesen harcoló szabad rétegekből állt, akik csak háború idején fogtak fegyvert. Mindenki az anyagi lehetőségeinek megfelelően fegyverkezett fel, így került automatikusan a megfelelő fegyvernembe. Egyes településeken nagy raktárakat fedeztek fel, amelyekben harceszközöket halmoztak fel, talán ezek a legszegényebb rétegek felfegyverzését is szolgálták, de nagyrészt a helyőrségi raktárkészlet lehet. Viszonylag kisebb jelentőségűek voltak a helyőrségek, várak, erődök állandó csapatai, amelyek a rendfenntartást és az adóbehajtást és az állandó védelmet egyszerre szolgálták. Ezeknek minden erődben külön gabona-, fegyver- és takarmányraktáraik, kézművesműhelyeik és borpincéik voltak.<ref name="V509"/>
 
[[Teisebaini]]ben egy ilyen raktárban 20-nál több sisakot találtak. Köztük van egy, amelynek felirata „Szarduri, Argisti fia felajánlja e sisakot Khaldi istennek”. Ez a sisak tehát [[II. Szarduri]] csúcsos harci sisakja. A sisakok egyformák, a királyi példányon is csak a felirat és a bevésett kép az eltérés a többitől.<ref name="Azar"/> Elképzelhető, hogy ezek mindegyike díszítő célzatú, mert az anyaguk meglehetősen vékony. Épp úgy, mint az ugyanitt fellelt 70–100&nbsp;cm átmérőjű bronzpajzsoké. Vékony lemezből [[poncolás]]sal és [[trébelés]]sel alakították ki őket. Díszítésük koncentrikus körökbe osztott, ismétlődő figurális – oroszlán, bika – ábrázolásokból áll. A képeket valamilyen minta után egyenként vésték ki. [[II. Sarrukín asszír király]] ilyen kinézetű pajzsokat zsákmányolhatott Muszaszirből, ám mind a hat darab színaranyból volt, és darabonként 6,5 kg-ot nyomtak.<ref>{{Opcit|n=Chahin|o=156}}</ref>
 
== Kultúrája ==
95 948

szerkesztés