„Neutrínó” változatai közötti eltérés

 
A légköri neutrínók a nagy energiájú [[kozmikus sugárzás]] és a [[légkör]]i atomok [[atommag]]jainak kölcsönhatása során keletkeznek a [[sztratoszféra|sztratoszférában]]. Ezen nagyenergiájú folyamatok során pí-[[mezon]]ok (a kozmikus sugárzás másodlagos összetevői) keletkeznek, melyek bomlásterméke egy müon, és egy vele társultan keletkezett müon-neutrínó. Az így létrejött müonok tovább bomlanak elektronra, elektron-neutrínóra és müon-neutrínóra.
Az atmoszférikus neutrínók energiája széles skálát fog be. Detektálásukra a [[Cserenkov-detektorok]] a legalkalmasabbak, mivel ezeknek magas az energiaküszöbe és valós idejű (real-time) méréseket végeznek. Az első, kozmikus sugárzásbeli neutrínó-kölcsönhatást a részecskefizikusok egy együttműködés keretében figyelték meg egy indiai földalatti laboratóriumban, a KGF aranybányában. (Tata alapkutatásokért intézet – TIFR, Mumbai, Osaka városi egyetem, Japán, és Durham egyetem, Egyesült Királyság) keretében figyelték meg egy indiai földalatti laboratóriumban, a KGF aranybányában.
 
=== Napneutrínók (szoláris neutrínók) ===