„Albár” változatai közötti eltérés

a
jav
(képek)
a (jav)
Vályi András szerint ''" ALBÁR. Elegyes lakosú falu Poson Vármegyében, birtokosai Gróf [[Illésházy család|Illésházy]], Gróf Amade, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Felbár mellett úgy, hogy tsak egy út választya el tőle. Szélesen terjedett mezeje van, melly a’ gazdáskodásra minden természet ajándékjaival bővelkedik. Istvánfi Miklósnak lakó helye vala, és itt írta amaz esméretes Magyar Ország’ Historiáját; Fiának halálára írtt Deák Versei, most is látszatnak a’ templomban, jeles vagyonnyaihoz, ’s tulajdonságaihoz képest első Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[Fájl:Albár iskola.JPG|bélyegkép|jobbrabalra|Albári iskola]]
Pozsony vármegye monográfiája szerint ''"Albár kisközségnek, a komárom-dunaszerdahelyi vasút mentén, 93 háza és 514, nagyobbára róm. kath. vallású magyar lakosa van. E község legrégibb birtokosául János deák szerepel, a ki itt 1300-ban a pozsonyi káptalannak egy kúriát ajándékozott. 1334-ben Nicolaus de Baár királyi ember nevében fordul elő, a mikor már három Bár községet különböztetnek meg az egykorú okiratok, u. m. Al-, Fel- és Kisbárt. 1737-ben özv. Maholányi Tamásné a birtokosa, ki Unger Sámuelnek engedi át. A község különben a vajkai érseki székhez tartozott, melyről más helyen bővebben írunk. A mult század első felében a Pőthe családon kívül a Bertalanffy család is birtokos volt itt és ezeknek külön-külön kúriájuk volt, a melyek ma is megvannak. A róm. kath. templom 1802-ben épült. A község körjegyzőségi székhely. Van postája és távíróhivatala."'' <ref>[[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.</ref>
 
 
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Albár kereszt.JPG|bélyegkép|jobbrabalra|Kereszt]]
[[Fájl:Albár missziós kereszt.JPG|bélyegkép|jobbrabalra|Kereszt]]
* ''[[római katolikusok|Római katolikus]] temploma'' [[1790]]-ben épült [[klasszicista stílus]]ban, [[1870]]-ben felújították.
* ''Mária-szobor'' [[1875]]-ből.
44 206

szerkesztés