„Frankenburg Adolf” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Frankenburg Adolf Pollák.jpg|bélyegkép|240px|Frankenburg Adolf portréja. [[Pollák Zsigmond]] metszete]]
'''Frankenburg Adolf''', ([[Sopronkeresztúr|Németkeresztúr]] ([[Sopron vármegye]]), [[1811]]. [[november 112.]] – [[Eggenberg]] ([[Graz]] mellett), [[1884]]. [[július 3.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|246}}</ref> ), humanista és emlékíró, az [[MTA]] levelező, a [[Kisfaludy Társaság]] rendes és a [[Petőfi Társaság]] tiszteletbeli tagja.
 
==Életpályája==
Atyja Eszterházy herceg gazdatisztje volt. [[Sopron]]ban a gimnáziumi négy osztályt elvégezvén, [[Pécs]]re mentett a ciszterci gimnáziumban<ref name="plex"/> retorikát és poézist tanulnitanult. A középiskola 6. osztályát [[Győr]]ött végezte, mialatt magyar színészekkel is megismerkedett; a 8. osztályt [[Szombathely]]en járta ki. Ezután a keszthelyi [[Georgikon|Georgicon]] hallgatója lett, de a gazdasági tanfolyamot elhagyván, [[Eger]]be ment jogra; mikor azt elvégezte, a megyei főjegyző mellett volt egy évig gyakornok. Ezalatt megszeretett egy kedves egri leányt, s hogy őt nőül vehesse, állás után nézett.
 
[[1833]]-ban Budán állami hivatalt keresett, de nem kapott; akkor jurátusnak ment [[Pozsony]]ba s ott [[Széchenyi István]]hoz fordult alkalmazásért. A gróf [[Nagycenk]]en egy szanszkrit szótárból kerestette ki vele a magyarhoz némileg hasonlító szavakat. E munka nem tetszett Frankenburg Adolfnak, és miután pár ezer forintot örökölt, félév múlva otthagyta a munkát; addig az A betű felét végezte el. [[Sopron]]ba ment [[1834]] tavaszán és egy ott állomásozó lovasezredbe állt kadétnek. Csakhamar elhagyta a katonaságot is, a Somogy megyei [[Gomba (település)|Gombán]] földet bérelt és gazdálkodott. [[Eger]]ből pedig feleségül hozta szíve választottját. A gazdálkodás rosszul folyt, nemsokára felhagyott vele és a fővárosba jött, ahol az irodalom és a színészet egyre mozgalmasabbá vált. Már [[1833]] óta a vidékről is fölkereste közleményekkel a szépirodalmi lapokat, a ''[[Regélő]]''t és a ''[[Honművész]]''t, a ''Koszoru''t; most pedig főmunkatársa lett a ''Rajzolatok''nak, és a zsebkönyvekbe írt novellákat. Mátray Gábor ajánlatára [[1837]]-ben akadémiai írnokul alkalmazták, de [[Toldy Ferenc|Schedel (Toldy) Ferenc]] titkárral támadt ízetlenségei miatt gróf Teleki József elnök felszólítására beadta lemondását.