Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:Tihanyi Fülep Lajos.jpg|bélyegkép|250px|[[Tihanyi Lajos]] portréja Fülep Lajosról, 1915]]
'''Fülep Lajos''' ([[Budapest]], [[1885]]. [[január 23.]] – Budapest, [[1970]]. [[október 7.]]<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|250}}</ref>) [[Kossuth-díj]]as magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja.
 
== Fiatalkora és olaszországi élete ==
 
Gyermekkorát és iskoláit vidéken, [[Nagybecskerek]]en végezte.<ref Érettséginame="plex"/> utánEzután került vissza [[Budapest]]re, és itt is kezdte el egyetemi tanulmányait. Közben nyomdai korrektorként, majd újságíróként dolgozott a ''Hazánk'' (1902–05), illetve az ''Ország'' (1905–06) című lapoknál. Emellett [[publicisztika|publicisztikákat]], színházi és egyéb művészeti kritikákat jelentett meg a ''[[Népszava]]'', a ''Magyar Szemle'', ''A Hét'', valamint a ''Szerda'' című lapoknál, melyekkel hírnevet szerzett magának. Erre az időszakra tehető [[Ady Endre|Ady Endrével]] kezdődő barátsága is (Fülep korán nagy jelentőségű költőnek tartotta Adyt). 1904-ben, illetve 1906-ban tanulmányutat tett [[Párizs]]ban, majd 1907-től állami ösztöndíjjal [[Firenze|Firenzében]] tanult. Itt kisebb megszakításokkal 1913-ig élt (az egyik megszakítás 1912-ben volt, amikor Budapesten egyetemi doktorátust szerzett). Firenzében megismerkedett a [[reneszánsz]] művészettel, illetve [[Assisi Szent Ferenc]] gondolataival, melynek hatására az addig [[anarchista]] gondolkodóként számon tartott Fülep megtért. Firenzei időszakára tehető a két számot megért és [[Lukács György (filozófus)|Lukács Györggyel]] közösen megjelentetett ''A szemle'' című filozófiai folyóirat is. 1913-ban rövid időre [[Róma|Rómába]] költözött, majd 1914-ben hazatért.
 
== Hazatérésétől haláláig ==
 
Hazatérése után közigazgatási szolgálatba lépett (a fővárosi szociálpolitikai osztály művészeti referense lett). Emellett középiskolában is tanított. Itteni egyik híres tanítványa [[Tolnay Károly]] volt. 1914-től rendszeres résztvevője volt a Lukács György és [[Balázs Béla]] vezette Vasárnapi Kör ülésein, melyből 1917-ben kialakult a Szellemi Tudományok Szabadiskolája, ahol Fülep is tartott előadásokat. Ebben az időszakban már a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugatnak]] is írt. 1916-ban beiratkozott a református Teológiai Akadémiára, ahol 1918-ban szerzett lelkészi képesítést.<ref name="plex"/> Az [[őszirózsás forradalom]] idején külszolgálatot teljesített, a [[fiume]]i tisztviselők ügyével foglalkozott. [[Károlyi Mihály]] egyetemi tanárrá kívánta kinevezni, de erre már csak a [[Tanácsköztársaság]] idejére került sor 1919 májusában a budapesti egyetem olasz tanszékére. A Tanácsköztársaság bukása után előbb [[Olaszország]]ban szerkesztett politikai lapot, majd önkéntes száműzetésbe vonult és vidékre költözött, ahol különböző településeken szolgált református lelkészként. Állomáshelyei [[Medina (Magyarország)|Medina]] (1920–1921), [[Dombóvár]] (1921–1922), [[Baja]] (1922–1927) és [[Zengővárkony]] (1927–1947) voltak.<ref name="plex"/> Ebben az időszakban is résztvevője a kulturális életnek, az [[1930-as évek]]ben a pécsi egyetem tanára volt, művészetfilozófiát, esztétikát és olasz irodalmat tanított. Itt kezdődött el barátsága [[Weöres Sándor]]ral. 1930-ban [[Baumgarten-díj]]ban részesült. 1934-ben [[Gulyás Pál]]lal és [[Németh László (író)|Németh Lászlóval]] közösen elindította a ''Válasz'' című lapot, de felfogásbeli különbségek miatt korán kivált a laptól.
 
1946-ban kinevezték a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] olasz tanszékének egyetemi tanárává, majd egy évre rá visszaköltözött Budapestre, ahol az [[Eötvös József Collegium|Eötvös Collegium]] egyik oktatója is lett.<ref name="plex"/> 1948-ban megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává.<ref name="plex"/> Bár a hivatalos kommunista kultúrpolitikához nem idomult, kora és Lukács Györggyel való barátsága védettséget nyújtott neki. Ekkor elsősorban oktatási és tudományszervezési 1951-ben az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] művészettörténet tanszékének vezetőjévé nevezték ki, mely tisztségét tíz éven át viselt. 1957-ben [[Kossuth-díj]]jal tüntették ki. Egyetemi munkássága alatt a ''Művészettörténeti Értesítő'' és az ''Acta Historiae Artium'' című [[folyóirat|szakfolyóiratok]] főszerkesztője volt 1960-ig. Élete utolsó éveiben visszavonultan élt, csonkán maradt művészetfilozófiai monográfiáján dolgozott.
 
== Tudományos és filozófiai munkássága ==
 
Munkásságának elején művészetfilozófiai tekintetben az emlékezés [[platonizmus|platonikus]] kategóriáját állította középpontba [[Henri Bergson]], illetve [[Immanuel Kant]] alapján. Ennek gyakorlati kudarcát látva elvetette a gondolatkört és új, dinamikus jellegű létesítőerő keresésére összpontosított, melyet a ''világnézet'' fogalmában vélt felfedezni. Ez a [[művészettörténet]] szellemtörténetté minősítése volt, mellyel megelőzte a [[Bécsi Iskola|Bécsi Iskolát]]. Erre az időszakra tekinthető [[Friedrich Nietzsche]] ''A tragédia születése'' című művének lefordítása is. Későbbi írásaiban a magyarság nemzeti felemelkedését helyezi középpontban. Lelkészi szolgálata alatt írt az akkoriban szokásos „egykézés” (csak egy gyermek világrahozatala) problémájáról, mellyel később többek között [[Kodolányi János]] és [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] is foglalkozott. Fő műve az 1923-ban megjelent ''Magyar művészet'' című könyv, melyben azt vizsgálta, hogy mik a művészetben a sajátos, magyar vonások. Felfogása szerint az egyetemes kultúrába egy nép csak nemzeti kultúrája, művészete útján illeszkedhet be.
 
== Emlékezete ==
Összegyűjtött munkáit 1971-ben, 1974-ben, valamint 1988-ban adták ki. Kéziratait az [[A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára|MTA Könyvtára]] őrzi. Levelezéseit 1990 és 1998 között adták ki. [[Kner Imre|Kner Imrével]] folytatott levelezését külön kötetben jelentették meg 1990-ben. [[Pécs]]ett, illetve [[Pécsvárad]]on utcát neveztek el Füleprőlróla. Két díjat is neveztek el róla: az egyiket 1991 óta osztják ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem egy művészettörténet szakos hallgatója számára, mely ösztöndíjjal párosul, a másik a [[Soros Alapítvány]] művészettörténeti kutatói díja. Fülep bibliográfiáját először [[Komárik Dénes]] gyűjtötte össze és adta ki. Életéről 2010-ben készült dokumentumfilm Kisfaludy András rendezésében.
 
Összegyűjtött munkáit 1971-ben, 1974-ben, valamint 1988-ban adták ki. Kéziratait az [[A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára|MTA Könyvtára]] őrzi. Levelezéseit 1990 és 1998 között adták ki. [[Kner Imre|Kner Imrével]] folytatott levelezését külön kötetben jelentették meg 1990-ben. [[Pécs]]ett, illetve [[Pécsvárad]]on utcát neveztek el Fülepről. Két díjat is neveztek el róla: az egyiket 1991 óta osztják ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem egy művészettörténet szakos hallgatója számára, mely ösztöndíjjal párosul, a másik a [[Soros Alapítvány]] művészettörténeti kutatói díja. Fülep bibliográfiáját először [[Komárik Dénes]] gyűjtötte össze és adta ki. Életéről 2010-ben készült dokumentumfilm Kisfaludy András rendezésében.
 
== Főbb munkái ==
*''A művészet forradalmától a nagy forradalomig 1–2.'' (összegyűjtött munkák, 1974)
*''Egybegyűjtött írások. Cikkek, tanulmányok 1902–1908'' (összegyűjtött munkák, 1988)
==Díjai==
 
*Baumgarten-díj (1930)
*Kossuth-díj (1957)
*Magyar Örökség Díj (2001, posztumusz)
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
{{commonskat|Lajos Fülep}}
135 738

szerkesztés