„Rudolf von Jhering” változatai közötti eltérés

[[Heidelberg]]ben, [[München]]ben és Göttingenben tanult; 1843-ban [[Berlin]]ben magántanárrá habilitáltatta magát, 1845-ben [[Bázel]]ben, 1846-ban [[Rostock]]ban, 1849-ben [[Kiel]]ben, 1852-ben [[Giessen]]ben és 1868-ban [[Bécs]]ben lett rendes tanár. 1872-ben Göttingenbe nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették. Híres ''Geist des römischen Rechts'' című szellemes műve (Lipcse, 1858-66, 3 rész, 4. kiad. 1883), melyet sok nyelvre lefordítottak. Egyéb munkái: ''Das Schuldmoment im röm. Privatrecht'' (Giessen, 1867); ''Die Jurisprudenz des täglichen Lebens'' (Jogesetek, Jena, 1870, 6. kiad., 1886, magyarra fordította dr. Biermann Mihály: ''A jogtudomány a mindennapi életben'' cím alatt, Budapest, 1875); ''Der Kampf uns Recht'' (Bécs, 1872, 11 kiad. 1895, magyarra fordította Ballai Lajos és Lippe Vilmos: ''Küzdelem a jogért'' cím alatt Budapest, 1874); ''Gesemmelte Aufsätze'' (Jena, 1881-86, 3 kötet); ''Scherz und Ernst in der Jurisprodenz'' (3. kiad. Lipcse, 1885); ''Der Zweck im Recht'' (2. kiad. u. o. 1884-86); ''Das Trinkgeld'' (Braunschwieg, 1882); ''Der Besitzwilla'' (Jena, 1889). Eleinte Gerberrel, majd Ungerrel együtt a ''Jahrbücher für Dogmatik des heutigen römischen und deutschen Privatrechts'' (u. o. 1857-től) című vállalatot adta ki. Hagyatékában találták: ''Entwicklungsgeschichte des römischen Rechts. Verfassung des römischen Hauses'' (1894) és ''Vorgeschichte der Indoeuropäer'' (Lipcse, 1894).