„Kvantumgravitáció” változatai közötti eltérés

a (r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: simple:Quantum gravity)
A múltban számos munka foglalkozott a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet közötti ellentmondásokkal.
 
A legjelentősebb ellentmondások egyike, hogy az [[általános relativitáselmélet geometriai értelmezése]] nem alapvető fizikai törvény. Ezt már [[Steven Weinberg]] is kiemelte klasszikus, ''Gravitation and Cosmology'' (Gravitáció és kozmológia) c. könyvében, noha a meglehetősen erősen megfogalmazott állítását, miszerint „senki nem kezeli a gravitáció geometriai leírását komolyan”, számos későbbi munka cáfolta annak hetvenes évekbeli közlését követően.
 
Egy másik lehetséges nézőpont szerint a [[háttérfüggetlenség]] alapvető törvényszerűség, és a kvantummechanikát kell általánosítani olyan esetekre, amikor nincs ''a priori'' definiált időfogalom. Magát a geometriai értelmezést részletesen bevezeti a [[Charles Misner|Misner]], [[John Archibald Wheeler|Wheeler]] és [[Kip Thorne|Thorne]] által írt ''Gravitation'' (Gravitáció) című klasszikus mű. Maga a könyv azonban jóval a félig-klasszikus [[Hawking-sugárzás]] leírása előtt született, amely az általános relativitás elmélet és a kvantumgravitáció keveredésének első, talán legismertebb példája.
Megint mások úgy vélik, hogy a gravitáció kvantumelmélete a tér és idő radikálisan új szemléletmódját hozza, és új geometria csak a fél-klasszikus határesetben jelenik meg. Ezen megközelítés példái közé tartozik a teljes tér-idő kvantálása, például a teljesen diszkrét [[Riemann]]-terek segítségével. [http://journals.isss.org/index.php/proceedings50th/article/view/27].
 
UgyanBár számos egységesítési kísérlet ismert, a legjelentősebbek mindmáig a [[húrelmélet]] és a [[hurok kvantumgravitáció]]. A húrelmélet [[háttérfüggetlen]], perturbációs gravitációelmélet, melyet általában sík ([[Minkowski]]) térben írnak fel. Létrehozása a „mindenségelmélethez” elvezető nagy reménységgé vált, mivel a részecskefizika [[standard modell]]jében megtalálható szimmetriacsoportokat is magába foglalja. Vele éles ellentétben a hurok kvantumgravitáció mindössze az általános relativitáselméletet kvantálja, egyáltalán nem állítva magáról, hogy a mindenség elmélete kívánna lenni. A hurok kvantumgravitáció a téridőt az új [[Ashtekar-változó]]k függvényében definiálja, segítvén a végtelen mennyiségek eltávolítását, melyek az általános relativitáselmélet hagyományosabb kvantumelméleteinek alkalmazását nehezítik. Röviden összefoglalva, míg a húrelmélet ambiciózus kísérlet a mindenségelmélet fizikai alapelveken alapuló felépítésére, a hurok-kvantumgravitáció a jól bevált kvantálási eljárásokat használja a görbült téridőkre. Ugyanakkor az alapelvekben látható belső (és lényegi) eltérések ellenére feltételezhető, hogy a két elmélet mélyében számos közös elem rejtőzik. Egy példa ezen közös elemekre, hogy míg a kvantumgravitációt leíró összefüggésekben található szabad ([[Imirzi]]) paraméter a [[fekete lyuk]]ak [[entrópia]]jával tehető egyenlővé, addig igen kevés – talán semennyi – kísérleti peremfeltétel nem köthető a húrelmélethez.
 
== A kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közötti „ellentmondás” ==
Névtelen felhasználó