Főmenü megnyitása

Módosítások

 
== Története ==
A [[Gyeszna]] erdővel borított magas jobb partján 985-ben szláv megerősített település jött létre. A 12. században a csernyigovi fejedelmek birtoka volt, első írásos említése 1146-ból való. Miután [[Batu kán]] seregei elpusztították [[Csernyihiv|Csernyigov]]ot, a fejedelem 1246-ban ide menekült; 1252-ben a település a Brjanszki részfejedelemség székhelye lett. 1356-ban Algirdas litván fejedelem elfoglalta, ettől kezdve a Litván Nagyfejedelemséghez tartozott. 1500-ban [[III. Iván moszkvai nagyfejedelem]] hódította meg, és Brjanszk a moszkvai állam része lett. 1709-től (a kormányzóságok megalakításától) a Kijevi kormányzósághoz tartozott, 1778-tól annak egyik járási székhelye ''(ujezdnij gorod)'' volt.
 
Az [[Nagy északi háború|északi háború]] idején [[I. Péter orosz cár|I. Péter]] utasítására a védműveket rendbehozták és a folyón hajóépítő dokkot létesítettek. 1737–1739-ben itt készítették a brjanszki flotilla hajóit a Törökország elleni háború céljaira. 1783-ban fegyvergyártó üzemet alapítottak; két évvel később elkészült az első két rézágyú, 1892-ben áttértek az acélágyúk gyártására.
 
A 19. század folyamán a város és közvetlen környéke jelentős ipari központtá vált. 1868-ban megépült a régió első vasútvonala ([[Szmolenszk]]-Brjanszk-[[Orjol|Orel]]). 1873-ban vasmű és sínhengermű létesült, mely már a következő évtizedben országosan a hengerelt vasúti sínek legnagyobb gyártója, később az ország egyik legjelentősebb vasúti járműgyára lett. Folytatódott a fegyver- (ágyú-) gyártás, a városban többek között kenderfonal készítő- és kötélgyártó üzem is működött.
 
A [[második világháború]] idején, 1941. október 6-án Brjanszk a német csapatok kezére került és 1943. szeptember 17-én szabadult fel. 1944-ben az akkor létrehozott Brjanszki terület székhelye lett. A háború utáni években a várost újjáépítették; 1950-ben Urickij, 1956-ban Bezsica várost közigazgatásilag is hozzácsatolták.
 
== Gazdaság, közlekedés ==
38 079

szerkesztés