„Vachott Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kategóriabővítés. |
|||
4. sor:
Első kiképeztetését szülőföldje katolikus iskolájában nyerte és 1831-ben ment az eperjesi evangélikus kollégiumba; mint jogász elnöke volt az iskolai magyar nyelvművelő társulatnak. Ekkor írta első költeményeit [[Sárosi Gyula]] serkentésére.
Kezdetben az almanach-költészet művelője volt, majd [[Bajza József (költő)|Bajza József]] és [[Petőfi Sándor]] hatására megismerkedett a reformkor művészi szellemiségével. Pályáját [[1838]]-ban [[Nógrád vármegye|Nógrádban]] kezdte jurátusként, majd és néhány költeményt adott ki az ''Athenaeum''ban, melyek figyelmet keltettek. Később Pestre költözött, ahol [[1841]]. március 19-én ugyan letette az ügyvédi vizsgát, de életét inkább az irodalomnak szentelte. [[1842]]. január 22-én a [[Kisfaludy Társaság]], 1843. október 7-én a Magyar Tudományos Akadémia tagjául választotta. (A Kisfaludy Társaságban székfoglalóul a ''Külföld rabja'' című költeményét írta.) 1842-ben Erdélyi Jánosné, született Vachott Cornélia testvérének halála mélyen megrendítette, ekkor írta ''Cornelia emlékezete'' című szép költeményét. [[1843]]-ban vette feleségül [[Csapó Mária]] írónőt.
1845 tavaszán vágya a csendes falusi élet után [[Tápiósáp]]ra vonta, ahol harmadfél évig lakott. [[1848]] őszén Pestre költözött, [[Kossuth Lajos]] titkára volt, majd a [[
==Művei==
| |||