„Spira György” változatai közötti eltérés

A háborút követően a budapesti [[Pázmány Péter Tudományegyetem]]en végezte tanulmányait 1948-ig. Egyetemi évei alatt versei és elbeszélései jelentek meg.

 

 

Kutatóévei alatt elsődlegesen az 1848-49-es polgári, társadalmi átalakulást helyezte munkássága középpontjába. Ekkor a korszak történetírását nagymértékben befolyásolta a magát [[marxista|marxistának]] mondó, de valójában [[sztálinizmus|sztálinista]] dogmatika szemlélete és politikai intenciója. Míg a korábbi munkák meghatározóan a katonai-hadtörténeti események taglalásában látták a forradalom és szabadságharc bemutatásának legjobb megközelítését, addig most a gazdasági és társadalmi vonatkozások kerültek előtérbe. Ebbe a sorba illeszkedett a „Kossuth-emlékkönyv”, amelyben az egyik legterjedelmesebb tanulmányt („[[Kossuth Lajos]] forradalmi szövetsége a radikális baloldallal és a népi tömegekkel”) Spira György írta. Az új [[történetfilozófia]]i megközelítést példázza „A magyar nép története” című összegzésben általa írott fejezet is. Az előírt sablonok közé szorított történetírás szellemében [[1959]]-ben jelent meg „A magyar forradalom 1848-49-ben” címet viselő korszakos monográfiája is.<ref name="Fonagy">Fónagy, 2008.</ref> Spira mindvégig a revolúció pártján állt és a radikális forradalmi ifjak szemszögéből ítélte meg az események főszereplőit és mozgatórugóit is.