„Bermann Miksa” változatai közötti eltérés

(→‎Eredményei: bővít)
=== A szerszámacélok gyártása és hőkezelése körében ===
Tanulmányozta az ötvöző anyagok szerepét az [[acél]]ok mechanikai tulajdonságaira- [[Kovácsolás|kovácsolhatóságára]], [[Hegesztés (fémek)|hegeszthetőségére]], szívósságára, [[Rugalmasság (fizika)|rugalmasságára]] - gyakorolt hatásáról. Kísérleteket végzett a helyes edzés feltételeire és az edzés sikerességének gyors ellenőrzését alkalmazta töréspróba alapján. Edzőkemencéi stabil és hordozható kivitelben készültek. A vegyes tüzelésű, szabályozható üzemmódú kemencében az edzésre kerülő munkadarabok nem érintkeztek az égéstermékekkel, így nem oxidálódott a fémfelület. Az edzés után szükséges feszültségmentesítést, a megeresztést is ezekben a kemencékben végezték. Az új típusú hőkezelő kemencét és eljárást főként a kisméretű, vékony falvastagságú öntvények gyártása során használták, hiszen ezek voltak leginkább a törésre hajlamosak. Bermann Miksa munkája elismeréseként két alkalommal is képviselte munkahelyét a Nemzetközi Anyagvizsgáló Egyesület kongresszusain: 1906-ban [[Brüsszel]]ben, majd 1909-ben [[Koppenhága|Koppenhágában]].
=== A hegesztés körében ===
A [[MÁV]]-nál meglévő igen szigorú biztonsági előírások miatt a korábban használatos tűzi hegesztést Bermann nem tartotta megfelelőnek. Így figyelme a hegesztés felé fordult. Ebben a témakörben [[német nyelv]]en több cikket és egy könyvet is publikált. Helyesen ismerte fel, hogy a tökéletlen hegesztésnél az [[Oxidok|oxidrétegek]] gátolják a fémfelületek megfelelő összehegedését, vagyis csak akkor létesül [[kohézió]]s kapcsolat, ha az acélban levő anyagok [[Redoxi reakció|redukálják]] az összehegesztendő felületeket borító oxidréteget, emellett pedig megfelelő nagyságú külső nyomást gyakorolnak a hegesztendő tárgyakra. A legaktívabb redukáló elemek az acélban a [[szilícium]], a [[mangán]], a [[foszfor]] és a [[Szén|karbonból]] keletkező [[szén-monoxid]]. Kísérletei során rájött, hogy a hegesztés sikeressége elősegíthető [[salak]]képzők használatával, amelyek folyós állapotban feloldják a felületen képződő [[Vas-oxid|vasoxidokat]]. A salak kalapálással könnyen eltávolítható, mivel rideg, üvegszerű bevonatot képez. A hegesztés sikerességét csavarópróbákkal ellenőrizte.
 
Bermann az autogénhegesztés, valamint az autogénvágás elméletével és gyakorlatával is foglalkozott.
 
=== A szikrapróba alapján történő acélelemzés ===
75 789

szerkesztés