„Rozgonyi csata” változatai közötti eltérés

A [[13. század]] közepén kezdődött [[Magyarország]]on az a folyamat, melynek eredményeképpen az ország területének nagy része néhány tartományúr – kiskirály, vagy oligarcha – hatalmába került.te geci A folyamat időben egybeesett az országot több mint négyszáz éven át irányító Árpádok hatalmának hanyatlásával – és a kölcsönhatások következtében annak részben oka, részben következménye volt. Így, mikor [[III. András magyar király|III. András]]sal az [[Árpád-ház]] kihalt, a feudális magyar állam fennállásának legsúlyosabb válságát élte át. A magyar trónra pályázók között egyetlen olyan jelölt sem volt, aki döntő támogatást tudhatott volna maga mögött. A végül királlyá koronázott [[Vencel magyar király|Vencel]], majd [[Ottó magyar király|Ottó]] is kénytelen volt elhagyni az országot. [[1307]] végére a magyar trónra pályázók közül már csak egyetlen jelölt maradt, a pápa és néhány magyar főúr támogatását élvező [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]. Az [[1308]]. [[november 27.|november 27-én]] tartott pesti országos gyűlés királlyá választotta az Anjou-házból származó uralkodót, akit [[1310]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] a magyar szokásjognak megfelelően meg is koronáztak, a tartományurak hatalma azonban csorbítatlan maradt.