„Szász Tamás István” változatai közötti eltérés

A [[kábítószer]]-függőség nem egy olyan betegség, amit gyógyszerekkel gyógyítani lehet (metadon helyett [[heroin]]t adunk, megfeledkezünk arról, hogy a heroint a [[morfin]] helyettesítésére, a morfint pedig az [[ópium]] helyettesítésére hoztuk létre eredetileg), hanem egy társasági szokás. Szász a szabad drogpiac mellett érvelérvelt. BíráljaBírálta a drogok feletti háborúskodást, azt állítva, hogy a drogháború egy áldozatok nélküli bűncselekmény. Maga a droghasználat tiltása is bűncselekmény. Bemutatja, hogy a drogháború, hogyan vezeti el az államokat odáig, hogy olyanokat tegyenek, amiket fél évszázaddal ezelőtt senki sem gondolt volna, például tiltja egyes anyagok fogyasztását és egyes országokból származó növények termesztését (lásd: koka-mentesítési program, ópium-ellenes kampányok; mindkettő olyan hagyományos növény, amelyet a nyugati világ ellenez). Bár Szász szkeptikus volt a pszichotróp gyógyszerek érdemeivel kapcsolatban, támogatjatámogatta a drogtilalom hatályon kívül helyezését.

Szász szerintúgy gondolta, a drogokat érintő tilalom és hasonló jogi megszorítások nem a halálozási arányok miatt vannak, hanem azért mert rituális célt szolgálnak (Mary Douglas rituálékkal kapcsolatos tanulmányait idéziidézte). [[Farmakon]]ra is emlékeztet, a farmakológia [[görögök|görög]] gyökereire, amely eredetileg „bűnbakot” jelentett.

Szász a farmakológiát farmakomitológiává egészítette ki a tanulmányban leírt gyakorlati alkalmazása miatt, különösen a „függőség” kategóriájának használata miatt. Szász szerintúgy gondolta, a függőség társadalmi kategória, és a drogfogyasztást társadalmi rituálénak kellene tekinteni és nem pusztán néhány [[kémia]]i anyag fogyasztásának. A drogok felhasználásának sokféle módja van, ugyan úgy, ahogy az étkezésnek és az [[alkohol|italfogyasztásnak]] számos kulturális változata ismeretes. Egyes kultúrák tiltanak néhány dolgot, ezeket [[tabu]]nak nevezzük, míg más dolgokat különböző ünnepségek keretében fogyasztatnak.

Szász nevét rosszul kötötték össze az antipszichiátriai mozgalommal az [[1960-as évek|1960-as]] és [[1970-es évek]]ben. Ő nem ellenezte önmagát a pszichiátriát, amíg az nem volt kényszer az egyénre nézve. Úgy tartjatartotta, hogy a pszichiátriának egy szerződéses szolgáltatásnak kéne lennie a felnőttek beleegyezésével és az állam szerepvállalása nélkül. 2006-ban a ''Psychiatry: An Industry of Death'' című dokumentumfilmmel kapcsolatban Szász azt mondta, hogy a kényszergyógykezelés az emberiség elleni bűntett. Úgy vélivélte továbbá, hogy kényszergyógykezelés „farmatikus” diktatúrává fog bővülni.