„Urartu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Földrajza: +1 város a térképre |
|||
228. sor:
=== Építészet ===
[[Kép:Erebuni113.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Erebuni]] falai]]
[[Kép:Altintepe-apadanaW.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Az [[altıntepe]]i [[
Sok erődítmény, fellegvár, közigazgatási központ maradt fenn, változatos méretekben és kivitelezésben. Az urartui viszonyoknak megfelelően főleg hegyvidéken találhatók, ezért a sziklás alapokon, magaslatokra épültek, kiváló stratégiai adottságokkal rendelkeztek. A kőépítkezés pontos tervezést igényelt, mert statikailag sokkal bonyolultabb egy sziklatömbre építeni, mint sík talajra. Az alaprajzok, és a kivitelezés sokban hasonlít a hasonló adottságú Anatóliában elterülő [[Hettita Birodalom]] építkezéseire, többek közt [[Hattuszasz]] szerkezetére. A kőfalak habarcs nélkül, változatos méretű kőanyagból készültek. A falak felső részei gyakran agyagtéglásak, a téglák általában 50×50×12 cm méretűek. A homlokzatok általában [[rizalit]]osak, ezek valószínűleg egyszerre szolgáltak szerkezeti, funkcionális és esztétikai célokat.<ref name="in Iran"/>
A kastélyok és erődök az i. e. 9–8. század után változást mutatnak, az „óurartui erődöt” felváltja az „újurartui stílus”. Az ótípusnál a várfalakat mindig a geometriai formákhoz ragaszkodva alakították ki, hatalmas, rizalitos négyszögletes tornyokkal, amelyek mindig egyenletesen elosztva helyezkedtek el, tekintet nélkül a hely adottságaira. Az i. e. 7. század végére már nincsenek ezek a négyszögű tornyok, a rizalitok kisebbek, a falak vonalvezetése és beosztása legjobb topográfiai kontúrt követi.<ref name="in Iran"/>
A legtöbbször erős kő- és sártégla falak képezik a vázszerkezetet, amelyre több emeletet húztak. A kapuk változó kivitelűek, van amelyik egyszerűen áttöri a falat, másokat kaputornyokkal és erősített ajtókkal láttak el. Az oszlopos belső csarnok konstrukciója szintén [[hettiták|hettita]] import, a hattuszaszi mintákat követik, a [[Büyükkale]] és a [[Yazılıkaya]] archetípusnak tűnik.<ref>{{Opcit|n=Kurkijan|o=25}}</ref> Ennek utolsó alkalmazása [[Perszepolisz]]ban az ''[[
Az egyik kiemelkedő építészeti csoportot [[Khaldi]] templomai képviselik. A templomok általában hasonló tervek alapján készültek. Erős falak, négyzet alakú belső tér, szűk bejárat és teraszos kiképzés jellemzi. Az épület négy sarkát rizalitok kötik össze. A falak 9–14 m körüli hosszúságúak. Nem egyértelmű, hogy az oszlopos terek lapos tetejűek voltak-e, vagy a négy sarokra állított lapos sátortetősek.<ref name="in Iran"/> Egyes asszír ábrázolások szerint nyerges tetejű, oromzatos, oszlopcsarnokos építmények, amelyek a görög templomokkal is mutatnak párhuzamokat. A szentélyeket „istenkapu”-nak nevezték.<ref name="V516">{{Opcit|n=Gyjakonov, 1955|o=516}}</ref>
| |||