„Padányi Biró Márton” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nagyata (vitalap | szerkesztései)
hivatkozások, elírások jav., nem idevaló szöveg törlése
23. sor:
 
== Élete ==
Régi nemes családból származott; a [[Nyitra (település)|Nyitrai]] gimnáziumból a Veszprém megyei papnövendékek közé lépett. Bölcseleti és [[teológia]]i tanulmányait a [[Nagyszombat]]i akadémián végezte. [[Ghillányi György]] tinnini püspök [[1722]]. [[március 21.|március 21-én]] szentelte pappá. A török idők után elsőként, [[1723]]-ban [[Bicske]] plébánosa, ahol helyreállíttatta a templomot. [[1729]]-ben [[felsőörs]]i [[prépost]], veszprémi [[kanonok]], a prépostság javadalmat és a templomot a protestánsoktól visszaszerezte, a prédikátort elűzte, a templomot helyreállíttatta. [[1733]]-ban [[Acsády Ádám Péter|Acsády Ádám]] püspök helynöke. [[1740]]-től veszprémi [[nagyprépost]]. [[1741]]-ben a káptalan követe a [[1741. évi pozsonyi országgyűlés|pozsonyi országgyűlésen]], ahol beszédével magára vonta [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] figyelmét. [[1745]]. [[március 18.|március 18-ától]] veszprémi megyés püspök és ebből kifolyólag [[Veszprém vármegye]] [[örökös főispán]]ja. [[Május 13.|májusMájus 13-án]] iktatták be, s [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] szentelték fel [[Kalocsa|Kalocsán]]. [[1746]]-tól királyi tanácsos, majd [[1747]]-től valóságos belső titkos tanácsos.
 
Neves, energikus egyházfi volt, de nagy vihart keltett ''Enchiridion'' című hitvitázó iratával, amelyben erős támadást intézett a reformátusok ellen. [[II. Frigyes porosz király|Nagy Frigyes]] porosz király diplomáciai úton tiltakozott ellene és ezért [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] kénytelen volt vele szembeni rosszallását kifejezni.
 
A tudományoknak és művészeteknek buzgó pártfogója volt. Ő építtette az akkor még nagyrészt romokban levő várban a ''Gizella-kápolna'' mellett álló püspöki székházat - későbbi nevén ''Nagypréposti (kanonoki) Ház''-at. Ő állíttatta 1750-ben a ''Szentháromság-szobrot'', átépíttette a ''sümegi[[sümeg]]i püspöki palotát'', felépíttette ugyanott az ''új plébániatemplomot'' - feldíszíttette [[Maulbertsch]] freskóival. Az egyházmegyéjében általánossá tette az anyakönyvezést.
[[Fájl:Ferences templom szószéke Sümegen.jpg|thumb|left|200px|Sümeg: Ajándék szószék a Ferences templomhoz]] [[Fájl:Maulbertsch oltárkép.jpg|thumb|left|200px|Sümeg: Maulbertsch Oltárkép]] [[Fájl:Püspöki palotakápolna Sümegen.jpg|thumb|left|200px|Sümeg: A püspöki palota kápolnája]]
 
== A mecénás püspök ==
 
Az igazi nagy alkotások majdnem mindig valami különös feszültségből, nem ritkán ellentétes egyéniségek egymással viaskodó, küzdelmes egymásratalálásából, vagy valamely megrázkódtató/megalázó esemény reakciójaként keletkeznek, születnek. A műalkotásba, vagy annak mecenatúrájába feledkezés gyakorta menekülést jelent, emberi bezárkózást, magábafordulást. Szerencsés az az ember, aki ezt megteheti, aki anyagi- szellemi adottságai és igényei révén erre alkalmas, s így összességében mégis csak az emberi közösség(ek) részére is értéket jelentő alkotások születésén bábáskodhat.
 
Padányi Biró Márton az ellenreformáció szellemi igényeire szabott - ma úgy mondanánk: "nagy formátumú" - barokk főpapi egyéniség volt. Csallóközi protestáns nemesi családból származott, a katolikus hitre megtérve - a megtérők türelmetlen fanatizmusával vetette bele magát a hitviták küzdelmeibe. Nyitrai és nagyszombati teológiai tanulmányai és pappá szentelése után Bicskén lett plébános, majd Batthyány Lajos alkancellár felsőőrsi préposttá, s egyben veszprémi kanonokká neveztette ki. Az 1741-es országgyűlésen a korona és a rendek szoros egymásrautaltsága mellett érvelt. Egyik életrajzírója (Levárdi) szerint ''már szinte az udvaronc mesgyéin jár, ahogy [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynőt]] II. Máriának nevezi, aki a Boldogasszony, a magyarok I. Máriája példájára védi és pártfogolja országát és katolikus magyarjait''. 49 éves korában lett Veszprém püspöke (1745), Pázmány nyomdokain járva, fanatikus hittel harcolt a török hódolltság utáni országban már-már teljesen elvesztett katolikus vallás megerősítéséért, újraszervezéséért.
 
Beiktatásakor egyházmegyéje 141 községében csak protestáns lelkész volt. Egyházi(világi) kormányzása tizennyolc éve alatt nyolcvannyolc új templomot építtetett (köztük a [[zalaegerszeg]]i [[Mária Magdolna római katolikus templom (Zalaegerszeg)|Mária Magdolna templomot]], százkilencet felújíttatott, negyvenháromból kiűzte a protestánsokat, negyvennyolc új plébániát szervezett. Az ''eretnekség'' kiirtására a világi hatalmat is mozgósító rendszert dolgozott ki 1750-ben megjelent ''Enchiridion''-jában. Azonban elmúlt már Pázmány kora. [[II. Frigyes porosz király|II. Frigyes]] sugalmazására, Lambertini [[XIV. Benedek pápa]] és a racionalista udvari körök befolyására Mária Terézia betiltatta a könyvét.
 
Az élete értelmét a szenvedélyes barokk élet bőségében, erőben és nagyságában, hatalomban kereső főpapot a bécsi udvari körök megváltozott szemléletét tükröző királyi ítélet megtörte. Egyre gyakrabban vonult vissza sümegi kastélyába, úgy tűnik, maga is megfáradt, a túlfokozott, agyonfeszített munka felőrölte lendületét. A harcok helyett inkább a megbékélést, az ellentmondást nem tűrő keménység helyett pedig az Isten akaratán való megnyugvást kereste.
43 ⟶ 41 sor:
* ''"Mára friss, de elmúlt esztendeimből a lassúkra érkezvén, és természetem is - életemben tett sok nyughatatlanságok által - megfogyatkozván, gyakorta egészségem változik és naponként fogyatkozom".''
 
Padányi Biró Márton meghátráló és mégis tettvágytól égő egyénisége szerencsés módon találkozott [[Sümeg]] városával, amelykamely a törökök kiűzetése után települési jelentőségét elvesztette. Több mint fél évszázad után Padányi Biró Márton püspök alatt nőtt meg ismét a városka fonbosságafontossága. Mivel a püspök nem érezte jól magát székhelyén, Veszprémben, mert ellentmondást nem tűrő, abszolutisztikus elképzeléseit a protestáns ellenzék keresztezni igyekezett. Első terve az volt, hogy a kuruc idők után lerombolt sümegi várat helyreállíttatja, s itt fog székelni, mint valami harcias középkariközépkori püspök. Mária Terézia azonban az újjáépítés engedélyezésével késlekedett. Biró Márton ekkor elhatározta, hogy a vár lábánál, a ferences kolostor tőszomszédságában álló épületet alakíttatja át kastéllyá. Az oklevelekből és elszámolásokból kitűnik, hogy a mai rezidencia helyén már korábban is állt egy valószínűleg reneszánsz időből származó épületrész. (Biró építészeket, márványozó mestert és stukatúrozókat rendelt, hogy az omladozó falakat átépítsék s velük megbeszélje az épület „fogyatkozásait". 1748-55 között végezték el a palota újjáépítését és berendezését, mintegy 100 000 forint költséggel.) Ez a püspöki palota lett a visszavonuló püspökfejedelem vára, otthona. Innen szervezte, felügyelltefelügyelte másik jelentős sümegi művének, az új plébániaépület freskódíszítésének megvalósítááátmegvalósítását
 
Amikor 1757 augusztusában a bécsi képíró, Franz Anthon Maulbertsch Sümegre érkezett, már szobájából is alig járt ki. ''„Érzem, hogy életem végét élem" '' - írta egyik ismerőséhez. Teljes odaadással dolgozott a hatalmas festői mű tartalmi felépítésén, amely a képek évszámrejtő feliratainak kronosztikon pirossal kiemelt nagybetűinek római számértéke a festés időpontját tanúsitjatanúsítja, teljesen a nagy teológiai tudású, 61 éves püspök aktív részvételét jelzi.
<!-- '''ITT MÉG CSONK !!!''' -->