„Röntgensugárzás” változatai közötti eltérés

Visszavontam 87.244.196.62 (vita) szerkesztését (oldid: 12341099)
(Visszavontam 87.244.196.62 (vita) szerkesztését (oldid: 12341099))
Nagyjából a 0,1 nm-nél hosszabb hullámhosszú röntgensugárzást nevezzük ''lágy röntgensugárzás''nak, az ennél rövidebb hullámhosszúakat pedig ''kemény röntgensugárzás''nak. A kemény röntgensugárzás és a [[gamma-sugárzás]] részben átfedi egymást, valójában az elnevezésben a sugárzás forrása számít, nem a hullámhossza: a röntgensugárzást nagyenergiájú [[elektron]]folyamatok hozzák létre, a gamma-sugárzás pedig [[atommag]]átalakulások során jön létre.
 
A röntgensugárzás hullámhossza 0,000000060006 nm és 1,25 nm között, energiája 11 és 500 keV között van.
 
A legalapvetőbb előállítási módja az, hogy elektront gyorsítanak, majd azt [[fém]] (gyakran [[volfrám]]) céltárggyal ütköztetik. A fém céltárgyban az elektron hirtelen lefékeződik, és ha elég nagy energiájú az elektron, akkor képes az atom belső héjon lévő elektronját kiütni. Az atom egy magasabb energiájú elektronja visszaesve az üressé vált szintre röntgen[[foton]]t bocsát ki.
 
Ez okozza a hullámhossz-eloszlás spektrumvonal-szerű részét. Ezen kívül létrejön még egy folytonos [[fékezési sugárzás]] összetevő is, melyet az alacsony [[Rendszám (kémia)|rendszámú]] atommagok erős [[elektromos tér|elektromos terén]] szóródó elektronok hoznak létre.sex sok
 
== Története ==
69 861

szerkesztés