„Szolnok vármegye” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{egyért3}}
 
'''Szolnok vármegyé'''t [[I. István magyar király|Szent István]] király hozta létre a királyi [[vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Szolnok]] központtal. [[Várbirtok]]rendszere hamarosan kelet felé terjeszkedni kezdett, s a megye ezután két, nem összefüggő tömbből állt, az eredeti, később [[Heves és Külső-Szolnok vármegye|Külső-Szolnok vármegyének]] nevezett, valamint a [[Szilágy vármegye|Közép-Szolnok vármegye]] és [[Szolnok-Doboka vármegye|Belső-Szolnok vármegye]] által alkotott tömbből. A megye ispánja először [[1143]]-ban jelenik meg az oklevelekben, akinek tisztsége [[1263]]-tól összekapcsolódott az [[erdélyi vajda]] tisztségével. Várszervezetéből ismerjük a [[alispánispán|curialis comest]], a [[Rendfokozat#Vez.C3.A9nyl.C5.91_tisztek_.28hadnagy.2C_f.C5.91hadnagy.2C_sz.C3.A1zados.29|hadnagyot]], a [[várjobbágy]]okat, a [[hospes|várhospeseket]], a [[szolgálónép|várnép]]eket.
<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref>
 
A 14-15. század fordulójára vált véglegessé, hogy a nyugati részt nevezik ''Külső''nek és a keletit ''Belső''nek. Utóbbi a [[15. század]] elején tovább szakadt ''Közép''- és ''Belső''-Szolnokra. [[1441]]-ben elvált egymástól az erdélyi vajdai és a szolnoki ispáni cím. [[Szolnok-Doboka vármegye|Belső-Szolnok vármegye]] ekkor lett [[Erdély]] része. A nemesi vármegye mindhárom megyében kialakult, főesperesség viszont csak kettő jött létre, a [[Váci Egyházmegyeegyházmegye|váci]] illetve az [[Erdélyi Egyházmegyeegyházmegye|erdélyi]] egyházmegyében. <ref name="Korai magyar"/>
 
== Forrás ==