„Haibar-hágó” változatai közötti eltérés

| név = KhyberHaibár-hágó

[[Kép:Khyber pass.jpeg|200px|bélyegkép|jobbra|250px|KhyberHaibár-hágó [[Pesavar]]-nál]]

A '''KhyberHaibár-hágó''', (olvasd:vagy angolosan ''HaibárKhyber-hágó''), ([[Pastu nyelv|pastu]]: د خیبر درہ, [[Urdu nyelv|urdu]]: درۂ خیبر) egy 1070 méter magasságon fekvő hágó mely összeköti [[Pakisztán]]t és [[Afganisztán]]t.

A történelem során fontos [[kereskedelmi útvonal]] volt [[Közép-Ázsia]] és [[Dél-Ázsia]] között, valamint stratégiai katonai hely. A KhyberHaibár-hágó legmagasabb pontja 5 km-re van Pakisztánban bent, és [[Landi Kotal]]-nál átvág a [[Szefid-kuh]] hegységen, mely egészen a [[Hindukus]] déli részéig nyúlik.

Az [[árják]] népvándorlási hipotéziseik egyes változatai szerint az '''indo-árjákindoárják''' a KhyberHaibár-hágón át jutottak [[India|Indiába]]. Az első írásos emlékek a hágón keresztül folyó inváziókról [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz]] és [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alexandrosz]] hódításaival jelennek meg. Később a [[muzulmán]]ok jöttek innen át [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiába]]. A muzulmán invázió a [[Mogul Birodalom]] [[1526]]-bani létrejöttével érte el tetőpontját. A britek [[Afganisztán]]t támadták meg [[Brit-India|Indiából]], és három [[háború]]t vívtak ellenük [[1839]]-[[1842|42]], [[1878]]-[[1880|80]], és [[1919]]-ben. [[George Molesworth]], az 1919. évi harci csapat tagja mondta: „A Khyber minden egyes köve vérben lett úsztatva”. [[Rudyard Kipling]] a hágót „a hegyeken keresztüli kardvágásnak” nevezte.

A KhyberHaibár-hágótól északra a [[mullagori]] törzs él. Délre van [[Afridi Tirah]], mig maga a hágó lakosai az ''Afridi'' törzshöz tartoznak. Az évszázadok során a [[pastuk|pastu]] törzsek, és leginkább az ''afridik'' és az afgán [[shinwarik]], a hágót saját tulajdonuknak tartották és vámot szedtek az utazóktól. Mivel ez volt hosszú ideig a fő bejövetelük, a shinwarik hevesen ellenálltak minden kísérletnek, hogy másnak a hatósága alá kerüljenek.

Stratégiai okokért a britek [[vasút|vasutat]] építettek a hágón keresztül az [[első világháború]] után. A KhyberHaibár-hágói Vasútvonalvasútvonal a [[Pesavar]] közeli [[Jamrud]]ból [[Landi Kotal]]-nál az afgán határig ment. [[1925]]-ben lettnyitották megnyitvameg.

Azok a vezérek akik a KhyberHaibár-hágón át mentek mind kelet felé mentek India meghódítására. Ennek kivétele csak [[Chandragupta Maurya]], [[Ranjit Singh]] és [[George Pollock]], akik fordított irányban mentek katonaságukkal.