Főmenü megnyitása

Módosítások

114 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
 
== Története ==
I. Mieszko, a [[Polánok (nyugati szláv törzs)|polánok]] első ismert uralkodója egyik várát Poznańban építette fel. A poznańi Szent Péter és Pál katedrális az első lengyel templom a [[10. század]] második felében épült. A város [[Nagy-Lengyelország]] fővárosa lett. [[I. Mieszko lengyel fejedelem|I. Mieszko]] fiát, [[I. Boleszláv lengyel fejedelemkirály|Vitéz Boleszlávot]] [[1025]]-ben királlyá koronázták és így megalakult a lengyel királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam "bölcsője" lett, I. Mieszkót és I. Bolesławot Poznańban temették el. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak [[Krakkó]]ba kellett menni) [[1519]]-ben alapították.
 
Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor [[Lengyelország három felosztása|Lengyelország felosztása]]kor [[1793]]-ban [[Porosz Királyság|porosz]] fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés [[1806]]-ban egyrészt [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város [[1807]]-ben a [[Varsói nagyhercegség]] része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után a [[Bécsi Kongresszuskongresszus]]on a győztesek átszabták [[Európa]] határait. Nagy-Lengyelország visszatért Poroszországhoz, és a város az autonóm [[Poznańi Hercegség]] fővárosa lett. Az [[1800-as évek]] közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd [[1871]]-ben a német államok egyesülésekor a [[Német Birodalom]] része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a [[poznańi erődrendszer]]t, amely ekkoriban a 3. legnagyobb volt egész Európában.
 
Röviddel [[Németország]] [[I.első világháború]]s veresége után [[1918]]-[[1919]]-ben kitört a nagy-lengyel felkelés, a [[Nagy-lengyelországi felkelés (1918–1919)|Powstanie Wielkopolskie-felkelés]], mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor Poznań a poznańi vajdaság központja lett. A [[II.második világháború]] alatt Lengyelország német megszállás alatt volt és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa, melynek határai [[1957]], [[1975]] és [[1999]]-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a [[pokol]]ba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az [[1956]]-os [[Poznańi 1956-os Forradalom|poznańi forradalmi megmozdulások]] hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai, jelentős szerepet játszott az [[1956-os forradalom|1956-os magyar forradalmat]] megelőző politikai erjedésben.
 
== A város nevének eredete ==