„Turóc vármegye” változatai közötti eltérés

Infobox-javítás
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
a (r2.7.2) (Bot: következő eltávolítása: cs, it, pl, ru következő módosítása: eo, fr)
(Infobox-javítás)
{{Történelmi régió infobox
{{MagyarVármegye|
| név = Turóc vármegye|
| év =
térkép=Turocz.png|
| kép =
címer=Turiec.jpg|
| képaláírás =
év=|
| zászló =
székhely=Turócszentmárton|
| zászló felirat =
terület=1123|
| címer = Turiec.jpg|
népesség=55 700, [[1910]]|
| címer felirat =
nemzetiségek=[[szlovákok]], [[németek]], [[magyarok]]|
| egyéb nevei =
domborzat=Turoc county map.jpg|
| fennállás =
| ország = [[Magyar Királyság]]
| kormányzás =
székhely| központ = [[Turócszentmárton|]]
| főbb települések =
| lakosság = 55&nbsp;700 fő <small>([[1910]])</small>
| népsűrűség = 49,6 fő/km²
| nemzetiségek = [[szlovákok]], [[németek]], [[magyarok]]|
| pénznem =
| vallás =
| nyelv =
| terület = 1123|
| időzóna =
| térkép = Turocz.png|
| térkép felirat = Pozíció a Magyar Királyság térképén
domborzat| domborzati térkép = Turoc county map.jpg|
| domborzati térkép felirat = Domborzati térkép
}}
 
'''Turóc vármegye''' közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] [[Felvidék|északi részén]], utolsó székhelye [[Turócszentmárton]] volt. Területe jelenleg [[Szlovákia]] része.
 
== Földrajz ==
A [[vármegye]] területe tulajdonképpen egya [[Turóci-medence]], amelyet mindenhol a [[Kis-Fátra]] hegység csoportjai vesznek körül. Legfontosabb folyói a [[Vág (folyó)|Vág]] és a [[Turóc]]. A vármegye a [[Magyar Királyság]] legkisebb vármegyéi közé tartozott.
 
Északról [[Trencsén vármegye|Trencsén]] és [[Árva vármegye|Árva]], keletről [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Liptó vármegye|Liptó]] és [[Árva vármegye|Árva]] vármegyék, délről [[Bars vármegye|Bars]], nyugatról pedig [[Trencsén vármegye]] határolta.
 
==Történelem==
Turóc megye területén a [[népvándorlás]] korából öt földvárat ismerünk: [[Visegrád]], [[Prékopa]], [[Jeszen]], [[Szkalbina]] és [[Blatnica]] környékén. Ezek a földvárak voltak az itt élő [[szláv népek|szláv]] lakosság központjai. A magyar [[honfoglalás]] a szláv központok életében nem hozott változást, a lakosság falvai nevét megőrizte és átvitte a [[Magyar Királyság]] korába. A Turóci fennsíkmedence déli részére telepedett le a magyarság legelőször. A Divék- nemzetség alapította meg Turócban az első [[kereszténység|keresztény]] egyházat[[egyház]]at, a szentmáriait ([[Kisszocóc]]). Turóc a [[zólyom]]i uradalom része. Visegrád vára a [[13. századbanszázad]]ban elveszítette jelentőségét, neve a környező hatalmas erdőség nevévé vált. Szkalbina első említése [[1309]]-ből származik.
 
A vármegye a [[15. század]]ban alakult. [[1918]]-tól gyakorlatilag, [[1920]]-tól pedig hivatalosan is [[Csehszlovákia]] területéhez tartozott. Az [[Bécsibécsi döntések|I. bécsi döntés]] nem érintette a vármegye területét. [[1993]]-tól [[Szlovákia]] része.
 
==Lakosság==
[[Fájl:Slovakia Turiec.gif|bélyegkép|jobbra|250px|Az egykori Turóc vármegye fekvése a mai Szlovákián belül]]
A vármegye összlakossága [[1910]]-ben 55&nbsp;700 személy volt, ebből:
* 38&nbsp;432 [[Szlovákok|szlovák]] (68,99%)
Névtelen felhasználó