„Sólyom László (jogász)” változatai közötti eltérés

a
== Közéleti tevékenysége ==
 
[[KépFájl:Laszlo Solyom-2.jpg|rightbélyegkép|thumbjobbra|250px201px|2006. november 17. Ivan Gasparovic (képen jobboldalt), a Szlovák Köztársaság elnöke látogatást tett a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol párbeszédet folytatott Sólyom László (képen baloldalt) magyar államfővel<ref>[http://hvg.hu/itthon/20061117_solyom Sólyom László a Szlovák Köztársaság elnökével találkozik]</ref>]]
AAz 80[[1980-as évek]] elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, a [[Duna Kör]] résztvevője volt, így a [[bős–nagymarosi vízlépcső]] elleni megmozdulásokon is jelen volt. 1988 és 1989 között a [[Nyilvánosság Klub]] ügyvivője, 1989-ben a [[Független Jogász Fórum]] választmányi tagja volt, emellett a Márton Áron Társaságban is tevékenykedett.
 
Részt vett az 1987-es [[lakiteleki találkozó]]n, ahol a [[Magyar Demokrata Fórum]] (MDF) egyik alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották az addigra párttá alakult szervezet elnökségi tagjává. MDF-es minőségében az [[Ellenzéki Kerekasztal]] és a [[Nemzeti Kerekasztal]] tárgyalásainak állandó résztvevője és szakértője volt. Ebben az időszakban dolgozta ki az alkotmányreformmal kapcsolatos tételeit, többek között az adatvédelem és Alkotmánybíróság felépítésével kapcsolatban.
 
=== Alkotmánybíróként ===
A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] (AB) első öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett. Először ügyvezető elnökhelyettese volt, majd [[Kilényi Géza]] ellenében megválasztották az AB első elnökévé. Alkotmánybírói időszakában került sor a rendszerváltás számos törvényének alkotmányossági kontrolljára, amelyek meghatározták [[Magyarország]] jogrendszerét. Elnöksége alatt ítélték többek között alkotmányellenesnek a [[halálbüntetés]]t (ahol Sólyom párhuzamos indokolása<ref>{{cite web |url=http://isz.mkab.hu/netacgi/ahawkere2009.pl?s1=23/1990&s2=&s3=&s4=&s5=&s6=&s7=&s8=&s9=&s10=&s11=Dr&r=1&SECT5=AHAWKERE&op9=and&op10=and&d=AHAW&op8=and&l=20&u=/netahtml/ahawuj/ahawkere.htm&p=1&op11=and&op7=and&f=G|title=23/1990. (X. 31.) Alkotmánybírósági határozat |accessdate=2010-03-21 |coauthors= |date=1990-10-24}}</ref> vált híressé), szilárdították meg a [[jogbiztonság]] elvét és erősítették meg az alkotmányos alapjogokat.
 
A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] (AB) első öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett. Először ügyvezető elnökhelyettese volt, majd [[Kilényi Géza]] ellenében megválasztották az AB első elnökévé. Alkotmánybírói időszakában került sor a rendszerváltás számos törvényének alkotmányossági kontrolljára, amelyek meghatározták [[Magyarország]] jogrendszerét. Elnöksége alatt ítélték többek között alkotmányellenesnek a [[halálbüntetés]]t (ahol Sólyom párhuzamos indokolása<ref>{{cite web |url=http://isz.mkab.hu/netacgi/ahawkere2009.pl?s1=23/1990&s2=&s3=&s4=&s5=&s6=&s7=&s8=&s9=&s10=&s11=Dr&r=1&SECT5=AHAWKERE&op9=and&op10=and&d=AHAW&op8=and&l=20&u=/netahtml/ahawuj/ahawkere.htm&p=1&op11=and&op7=and&f=G|title=23/1990. (X. 31.) Alkotmánybírósági határozat |accessdate=2010-03-21 |coauthors= |date=1990-10-24}}</ref> vált híressé), szilárdították meg a [[jogbiztonság]] elvét és erősítették meg az alkotmányos alapjogokat, ugyanakkor megakadályozták a [[Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat]] hatálybalépését is.
Alkotmánybírói mandátumának lejárta után egyetemi oktatói munkája mellett közéletileg továbbra is aktív maradt. A [[Védegylet (civilszervezet)|Védegylet]] nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet vezetőségi tagja volt 2005-ig. Szerepet vállalt a [[Zengő]]re tervezett lokátorállomás felépítése elleni megmozdulásokon.
 
Alkotmánybírói mandátumának lejárta után egyetemi oktatói munkája mellett közéletileg továbbra is aktív maradt. A [[Védegylet (civilszervezet)|Védegylet]] nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet vezetőségi tagja volt 2005-ig. Szerepet vállalt a [[Zengő]]re tervezett [[NATO]]-lokátorállomás felépítése elleni [[Csata a Zengőn|megmozdulásokon]].
 
=== Köztársasági elnöki pályafutása ===
[[KépFájl:20060622-3 p062206sc-0114jpg-515h.jpg|thumbbélyegkép|rightjobbra|300px250px|Sólyom László és [[George W. Bush]], az [[Amerikai Egyesült Államok]] akkori elnöke (2006)]]
Miután [[Mádl Ferenc]] akkori köztársasági elnök 2005-ben jelezte, hogy nem vállal el még egy elnöki ciklust, a Védegylet egy nyílt levélben kérte a pártokat, hogy Sólyomot jelöljék utódjának. A szervezet felhívását előbb több (különböző világnézetű) értelmiségi (például [[Eörsi István]], [[Jankovics Marcell]]) támogatta aláírásával, később az MDF és a [[Fidesz]] hivatalosan is megnevezték Sólyomot köztársaságielnök-jelöltjüknek. Ellenfele [[Szili Katalin]], az [[Országgyűlés]] elnöke volt, akit a [[Magyar Szocialista Párt]] jelölt. Az akkori másik kormánypárt, a [[Szabad Demokraták Szövetsége]] egyik jelöltet sem támogatta, a harmadik fordulóban három képviselője azonban Szilire szavazott.
 
Az országgyűlési[[országgyűlés]]i szavazásra 2005. június 6-án, illetve június 7-én került sor. A szavazások során az első fordulóban Sólyom mindössze tizenhárom szavazatot kapott,<ref>{{cite news |author= |title=Szili – Sólyom 183:13 |url=http://index.hu/politika/belfold/valaszt0606/ |work= |publisher=Index.hu |date=2005-06-06 |accessdate=2009-10-23 }}</ref> mivel az őt jelölő Fidesz képviselői három kivételtől eltekintve nem szavaztak, amit a szocialisták közti megosztottság leleplezésével indokoltak.<ref>{{cite news |author=MTI |title=Taktikai játék a szavazatokkal |url=http://index.hu/belfold/torokstumpf/ |work= |publisher=Index.hu |date=2005-06-06 |accessdate=2009-10-23 }}</ref> Sólyom a döntő harmadik fordulóban 185:182 szavazataránnyal nyert, ahol elegendő volt az egyszerű többség is az első két fordulóban megkívánt kétharmados többséggel szemben. Még aznap letette hivatali esküjét. Hivatalos beiktatása 2005. augusztus 5-én volt.
 
Sólyom a szavazási eljárás alatt mindvégig független jelöltnek tartotta magát. Beiktatási beszédében külön meg is köszönte az őt támogató pártoknak, hogy „függetlenségét mindvégig meghagyták”.<ref>{{cite web| url=http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fadat?p_ckl=37&p_uln=234&p_felsz=62&p_szoveg=&p_felszig=62 |title=Sólyom László országgyűlési felszólalása eskütétele után| accessdate=2009-10-22|author=Magyar Országgyűlés}}</ref>
 
[[KépFájl:Sólyom i Kaczyński.jpeg|thumbbélyegkép|rightjobbra|300px250px|Sólyom László és [[Lech Kaczyński]] néhai lengyel köztársasági elnök]]
[[KépFájl:Solyom cenken kicsi.jpg|thumbbélyegkép|rightjobbra|300px250px|Sólyom László a Széchenyi Emlékév rendezvényén [[Nagycenk]]en (2010)]]
 
Sólyom ciklusa elején kijelentette, hogy visszafogott elnök szeretne lenni, de nem hajlandó szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni, emiatt nem kíván konzultálni a pártokkal a választások időpontjáról, illetve az általa jelölendő személyekről. Az akkoriban szokatlan felfogása miatt több kritika érte, elsősorban akkor, amikor több jelöltjét nem választotta meg az [[Országgyűlés]]. A [[Magyarországi tiltakozások 2006 őszén|2006 őszi tiltakozásokkal és zavargásokkal]] kapcsolatban tett kijelentései és felszólalásai, miszerint erkölcsi megtisztulásra volna szükség, valamint a „magyar politikai elittől” való erős függetlenedési szándéka helyenként éles kritikákat is kiváltott.<ref>{{cite news |author=[[Debreczeni József]] |title=Elnök vagy király? |url=http://www.nol.hu/cikk/464962/ |work= |publisher=Népszabadság |date=2007-09-23 |accessdate=2009-10-23 }}</ref>
 
Közéleti vitát kavart a [[Die Welt]] című német napilapnak adott 2007. július 4-ei interjúja, ahol 1956-os szerepére hivatkozva Sólyom visszautasította [[Gyurcsány Ferenc]] kormányfő javaslatát, hogy 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát adományozza [[Horn Gyula]] volt miniszterelnöknek.<ref>{{PDF|[http://www.keh.hu/admin/data/file/2946_20070704level_gyurcsany_ferenc_horn_cimerrel.pdf Sólyom László válaszlevele]}} Gyurcsány Ferencnek] {{pdf}} (2007. július 4.)</ref>
 
Köztársasági elnöki tisztsége alatt több törvényt küldött az [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróságnak]] előzetes normakontrollra, illetve küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, így többek között az állami vagyonról szóló törvényt (ahol az azóta megszűnt [[Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács]] tagjainak jogi helyzetét kifogásolta), az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátási igénybevételének rendjéről szóló törvényt és az új polgári törvénykönyvet. 2008-ban felkérésére több neves közéleti személyiség [[Bölcsek Tanácsa (Magyarország)|Bölcsek Tanácsa]] néven a korrupció visszaszorítására és az oktatás fejlesztésére testületet alkotott, amely ajánlásokat tett közzé 2010-ben [[Szárny és Teher]] címen.
Névtelen felhasználó