„Jásztelek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: zh:亚斯泰莱克 |
|||
49. sor:
[[1848]] ismét változásokat, forradalmat hozott. Május 27-én az elöljárók lemondanak, új választások kezdődnek, melyek eredménye szerint új tisztségviselők veszik át a falu irányítását. A [[Nemzetőrség]] felállításában községünk is segítkezett, 30 önkéntes indult a harcokba. Gyenes József [[plébános]] szervezőmunkájának keretében emberekkel, lovakkal és élelemmel segítettük a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcot]]. Katonáink részt vettek a [[tápióbicske]]i és [[isaszeg]]i csatában is. A [[forradalom]] leverése után azonban a férfiakat az [[osztrák]] seregbe kezdték el toborozni, azokat pedig, akik vezető szerepet töltöttek be a harcokban, súlyos rabságra ítélték.
Az [[
A [[világháború]] elvesztése után Jásztelken a [[munkásmozgalom]] gyenge hatásai figyelhetők meg. [[Jászberény]]ben [[1919]]. április 2-án alakult meg a [[direktórium]], községünkben minden bizonnyal ezt követően. Hogy milyen tevékenységet folytatott, nem lehet tudni. A direktóriumi tagok közül négy személy: Szabó Mátyás, Farkas János, Tóth János és Kis T. András a [[
A [[Tanácsköztársaság]] [[133]] napig tartott, majd a [[vörös terror]]t a [[fehér terror]] követte. Sajnos többnyire mindkettőnek ártatlan áldozatai voltak. Utóbb Lusztik Istvánt kivitték a [[Szovjetunió]]ba, azért, mert idehaza a [[Horthy Miklós]] és a kormány halálra ítélte volna. Rajta kívül még több embert leváltottak.
A közigazgatás a [[14. század|XIV. század]] végétől alakul ki. A fő igazgatási szerv a tanács, mely 12 főből állt, és a [[főbíró]] állt az élén. Ezeket a tisztségeket csak birtokosok tölthették be, így ezek az emberek rendszerint igen tehetősek voltak. Az [[1867]]-es [[kiegyezés]] után a közigazgatás is átszerveződik, létrejön [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]]. Községünk a [[Jászság]]i felsőjárás része lett.
A [[
== Népesség, népcsoportok ==
|