„Kernstok Károly (festő, 1873–1940)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a [[szín]]ek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a [[Vadak]] ([[Fauvizmus|Fauves]]) csoportjához. Ez a csoport volt a [[kubizmus]] előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek, erőteljesek.
 
Az [[első világháború|I. világháború]] ideje alatt visszatért a líraibb képekhez, ahol közeledett az [[expresszionizmus|expresszionista]] stílushoz. 1912-ben a [[debrecen]]i vármegyeháza számára festett üvegablakokat. Későbbi képei eltávolodtak a kor vezető stílusirányzataitól: rajzos felfogású figurális kompozíciókat festett, amelyek stílusukban a [[klasszicizmus]] felé közelednek. [[Grafika]]i munkássága is igen jelentős. Erőssége volt a figurális kompozíció, [[arckép|portré]]k, [[akt]]ok, [[állatok|állat]]ok ábrázolása.
 
Legtöbb alkotását a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi, de vannak művei a [[Deák Gyűjtemény - Városi Képtár|Deák Gyűjtemény]]ben [[Székesfehérvár]]ott s a [[Janus Pannonius Múzeum]]ban [[Pécs]]ett, továbbá magántulajdonban.