„Rajna” változatai közötti eltérés

856 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
Új képek
a (r2.7.3) (Bot: következő módosítása: ku:Reyn; kozmetikai változtatások)
(Új képek)
{{Folyó infobox
| név = Rajna
| kép=Mittelrhein Hammerstein Brohl.jpg
|kép=Rhein-Karte.png
| felirat=A Rajna útja Nyugat-EurópábanHammersteinnál
| hossz=1230
| vízhozam= 2330
| forrásszint=2344 <small> (Vorderrhein, [[Tomasee]]) </small>
| terület=198.735
| forrás= [[Alpok]] <small> (jelentősebb folyók:<br /> [[Vorderrhein]], [[Hinterrhein]], [[Albula (folyó)|Albula]],<br /> [[Landwasser]], [[Julia (folyó)|Julia]]) </small>
| torkolat=[[Északi-tenger]]<br /> <small> (A Rajna deltájának fő ága:<br /> [[Waal (folyó)|Waal]]) </small>
| országok=<small> {{Svájc}},<br /> {{Liechtenstein}} <small>(határfolyó)</small>,<br /> {{Ausztria}},<br /> {{Németország}}<br /> {{Franciaország}} <small>(határfolyó)</small>,<br /> {{Hollandia}}
| térkép = Rhein Verlaufskarte.png
| térképaláírás = A Rajna vízgyűjtő területe
}}
 
A '''Rajna''' ([[német nyelv|németül]] ''Rhein'', [[francia nyelv|franciául]] ''Rhin'', [[holland nyelv|hollandul]] ''Rijn'', [[pfalzi nyelv]]en ''Rhoi'') [[Nyugat-Európa]] legfontosabb folyóinak[[folyó]]inak egyike. Hossza 1230&nbsp;km, átlagos vízhozama a torkolat előtt 2330 m³/s.
[[Fájl:Blaeu 1645 - Rhenus fluviorum Europæ celeberrimus cum Mosa Mosella et reliquis in illum se exonerantibus fluminibus.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Rajna-mente Blaeu térképén, 1645]]
 
Graubünden svájci kantonban két forráspatakból, a Felső- és Alsó-Rajnából ered. A folyó érinti [[Liechtenstein]]t és [[Ausztria|Ausztriát]], a [[Boden-tó]]ba ömölve éri el [[Németország]]ot, majd a német-svájci, később pedig a német-francia határon folytatja útját észak felé. A [[Ruhr-vidéketvidék]]et átszelve a folyó nyugat felé veszi az irányt, majd [[Hollandia|Hollandiában]], delta torkolaton keresztül ömlik az [[Északi-tenger]]be.
A '''Rajna''' ([[német nyelv|németül]] Rhein, [[francia nyelv|franciául]] Rhin, [[holland nyelv|hollandul]] Rijn, [[pfalzi nyelv]]en ''Rhoi'') Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Hossza 1230&nbsp;km, átlagos vízhozama a torkolat előtt 2330 m³/s.
 
Graubünden svájci kantonban két forráspatakból, a Felső- és Alsó-Rajnából ered. A folyó érinti [[Liechtenstein]]t és [[Ausztria|Ausztriát]], a [[Boden-tó]]ba ömölve éri el [[Németország]]ot, majd a német-svájci, később pedig a német-francia határon folytatja útját észak felé. A Ruhr-vidéket átszelve a folyó nyugat felé veszi az irányt, majd [[Hollandia|Hollandiában]], delta torkolaton keresztül ömlik az [[Északi-tenger]]be.
 
== Földrajza ==
 
A Rajna esését a következő számok mutatják: a legmagasabb fekvésű forrása 2902 m, Reichenaunál[[Reichenau]]nál 586, Bregenznél[[Bregenz]]nél 397,a Rajna vízesése alatt Neuhausennél[[Neuhausen]]nél 360, Baselnél[[Basel]]nél 245, Plittersdorfnál[[Plittersdorf]]nál 110, Mainznál[[Mainz]]nál 82, Bingennél[[Bingen]]nél 78, Koblenznál[[Koblenz]]nál 60, Kölnnél[[Köln]]nél 38 és Emmerichnél[[Emmerich]]nél csak 12 m.
 
=== A felső folyás ''(svájci Rajna)'' a forrástól Bázelig ===
[[Fájl:Karte Alpenrhein.png|bélyegkép|balra|120px|A Felső-Rajna]]
[[Bázel]]ig a folyót gyakran svájci Svájci-Rajnának hívják. [[Graubünden]] svájci kantonban két forráspatakból, az Alsó-Rajna a Badus-Stock lábánál 2344 méternyi magasban a [[Toma-tó]]ból fakad, több gleccserpatak fölvétele után átfolyik a 12&nbsp;km hosszú [[Tavesch-völgyönvölgy]]ön, azután fölveszi a [[Lukmanier-hágótólhágó]]tól nyugatra 2453 méternyi magasban fekvő [[Skura-tóbóltó]]ból jövő medelsi, vagyis a Közép-Rajnát és azután mintegy 70&nbsp;km-rel lejjebb [[Ilanz]]nál a glenni vagyis lugnetzi Rajnát, még lejjebb a [[Rabbiusa|Rabbiusát]] és Reichenaunál[[Reichenau]]nál egyesül a Hátsó-Rajnával. Ez a [[Szent Bernát-hágó]] közelében a Marscholhornon levő [[Zapport gleccser]] vizeiből 2902 méter magasságban ered, áttör egy hegyszakadékon, végig folyik a Val Rhinen, áttör a LaRufna nevű hegyszakadékon és északnak fordul a [[Schams-völgybevölgy]]be, ezt Thusisnál[[Thusis]]nál hagyja el és a [[Domlescheg]] nevű széles völgyben, szabályozott mederben folytatja útját. Reichenauig[[Reichenau]]ig a Rajna 150 [[gleccser]] vizét gyűjti magába<!--, vízterületet 1694 km² EZT NEM ÉRTEM!-->. Reichenaunál, ahol 45 méter széles, veszi föl a folyó a Rajna nevet. A [[Plessur]] összefolyásával a folyó hajózható lesz. A Plessur-torkolat elhagyása után északnak fordul, a [[Landquart]] felvétele után elhagyja [[Grubünden]]t, határul szolgál egyrészt [[St. Gallen]], másrészt [[Liechtenstein]] és [[Vorarlberg]] közt, fölveszi balról a [[Tamina|Taminát]], jobbról az Illt[[Ill]]t és [[Rheineck]] alatt a [[Boden-tó]]ba ömlik, amelyet [[Konstanz]]nál hagy el. Innen magas partok közt nyugati irányban folytatja útját [[Schaffhausen]]ig. Schaffhausen alatt a folyás gyorsabb lesz, és a Laufen-kastélynál 115 méternyi szélességben, három ágban, magas, meredek sziklák közt mennydörgésszerű robajjal lezuhan a 15–19 méter mély, széles, üstszerű alsó medrébe.
 
=== A Felső-Rajna Bázeltől Bingenig ===
[[Fájl:Rhein-Karte.png|bélyegkép|jobbra|178px|A Rajna szakaszai]]
A Felső-Rajna 361&nbsp;km hosszú, északi irányban átfolyik a Felső-Rajnai-síkságon, elválasztja [[Elzász]]t [[Baden (tartomány)|Badentől]] és az utóbbit a Bajor-Pfalztól. Útjában a völgyét balról a Vosges és a Hardt, jobbról a Fekete- és az Oden-erdő határolják. Tulla badeni mérnök tervei szerint a sokféle szétágazó és számos szigetet alkotó Rajnát [[1818]]-tól [[1872]]-ig szabályozták, lehetőleg egy mederbe terelték, amivel útját 85&nbsp;km-rel megrövidítették és esését jelentősen fokozták. Szélessége közben 200-ról 576 méterre növekszik. Bázeltől Kehlig a hajózás még jelentéktelen, legfeljebb 400 mázsa terhet bíró hajók járhatnak rajta. Plittersdorftól kezdve már sokkal nagyobb hajókat is megbír. A csatornák, amelyek e részében belőle kiágaznak, a hüningeni, breisachi, III-Rajna és a frankenthali csatorna.
 
A Felső-Rajna 361&nbsp;km hosszú, északi irányban átfolyik a [[Felső-Rajnai-síkságonsíkság]]on, elválasztja [[Elzász]]t [[Baden (tartomány)|Badentől]] és az utóbbit a Bajor-Pfalztól. Útjában a völgyét balról a Vosges[[Vogézek]] és a [[Hardt]], jobbról a [[Fekete-erdő|Fekete-]] és az [[Oden-erdő]] határolják. Tulla badeni mérnök tervei szerint a sokféle szétágazó és számos szigetet alkotó Rajnát [[1818]]-tól [[1872]]-ig szabályozták, lehetőleg egy mederbe terelték, amivel útját 85&nbsp;km-rel megrövidítették és esését jelentősen fokozták. Szélessége közben 200-ról 576 méterre növekszik. Bázeltől[[Bázel]]től Kehlig[[Kehl]]ig a hajózás még jelentéktelen, legfeljebb 400 mázsa terhet bíró hajók járhatnak rajta. Plittersdorftól kezdve már sokkal nagyobb hajókat is megbír. A csatornák, amelyek e részében belőle kiágaznak, a hüningeni, breisachi, III-Rajna és a frankenthali csatorna.
 
Jelentősebb mellékfolyói a Felső-Rajnai síkságon balról az Ill, a Moder, a Sauer, a Lauter és a Queich, jobbról a Wiesen, az Elz, a Kinzig, a Rench, a Murg, az Alb, a Kraich, a [[Neckar]] és a [[Majna]].
 
A Rajna [[Mainz]]tól [[Bingen]]ig a bortermő Theingaun[[Theingau]]n folyik keresztül, innen északnyugatnak fordul.
 
=== A Közép-Rajna Bingentől Kölnig ===
159&nbsp;km hosszúságban nyúlik el. [[Koblenz]]ig a Taunust[[Taunus]]t a Hunsrücktől[[Hunsrück]]től, [[Bonn]]ig pedig a Westerwald]] és [[Siebengebirge|Siebengebirgét]] az [[Eifel-hegység|Eifeltől]] választja el, és természeti szépségekben nagyon gazdag. A hajózást e szakaszában megnehezítette és veszélyeztette a Binger Loch, azután egyes helyek Bacharach, Caub, Oberwesel (Loreley) mellett, a Kis- és a Nagy-Unkelstein stb. Ezen akadályok eltávolítását állítólag már [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] császár korában megkezdték, az első repesztések azonban csak a [[18. század]]ban történtek. Sokat tett a hajózás akadályainak megszüntetésére a francia kormány. A folyó szélessége ezen a szakaszon nagyon különböző: Geisenheimnál 628, Assmannshausennél 250, Koblenznél 313 és Bonnál 377 m. Mellékfolyói itt balról a [[Nahe]], a [[Mosel]], a [[Brohlbach]] és az [[Ahr]], jobbról a [[Wisper]], a [[Lahn]], a [[Wied]] és a [[Sieg]].
 
=== Az Alsó-Rajna Kölntől a holland határig ===
[[Köln]]nél kezdődik az Alsó-Rajna, ez a torkolatáig 343&nbsp;km hosszú (ebből német területre esik 177&nbsp;km). Bal oldalán a hegység egészen elenyészik, jobb partján is mindig hátrább vonul, míg végre egészen sík vidéken folytatja útját. Az osztatlan alsó Rajna szélessége Kölnnél[[Köln]]nél 522, Weselnél[[Wesel]]nél 616, Emmerichnél[[Emmerich]]nél 992 m.
 
=== A delta ===
[[Fájl:Maas Delta1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Rajna és a [[Maas]] [[deltatorkolat]]a műholdról]]
A Rajna Emmerichnél[[Emmerich]]nél lép németalföldi területre, a [[Geldern tartománybatartomány]]ba, majd 2,5 kilométernyire e helytől két ágra oszlik. A déli ág (84&nbsp;km) Lövensteining[[Lövenstein]]ing Waal, innen Dordrechtig[[Dordrecht]]ig (24&nbsp;km) Merwede és Krimpenig (9&nbsp;km) Nord nevet visel. Ezután Oude, későbben Nieuwe Mass néven elhalad [[Rotterdam]] mellett és a [[Hoek van HollandnálHolland]]nál, és [[Északi-tengerbetenger]]be szakad. Az északi ág Pannerdeni-csatorna néven Westervootig halad és ismét két ágra szakad. A jobb oldali ág Új-Yssel néven abban a csatornában folyik Doesborghig[[Doesborgh]]ig, amelyet Drusus ásatott a Rajna és Ó-Yssel egyesítése végett. Doesborghnál a két Yssel egyesül, és a [[Zuider-tóbató]]ba ömlik. A bal oldali ág Rajna néven a [[Waal]]lal folyik el Wafeningen és Thenen mellett [[Wijk-bij-Durstede|Wijk-bij-Durstedéig]], ahol a Lek nevet veszi föl, innen egy igen gyenge mellékág, amely azonban fő ág számba megy, Kromme Rijn néven [[Utrecht]] felé halad, ahonnan kiindulva egy csatorna vizét Vianennél[[Vianen]]nél a Lekbe vezeti. Utrechtnél[[Utrecht]]nél azon kivülkívül [[1892]] óta kiágazik a hajózható Merwede-csatorna, amely [[Amszterdam]]ba visz. Mig a Lek nevű ág Wijk-bij-Durstedétől kezdve útját folytatván, elhalad [[Schoonhoven]] mellett és a Nieuwe-Maassal egyesül, a Rajna Utrechtnél még egy másik ágat bocsát ki magából, amelyet Vechtnek hivnak és Mindennél[[Minden]]nél a [[Zuider-tóbató]]ba ömlik. Ami a Rajnából ezen ág kibocsátása után megmarad, Oude Rijn néven inkább csak árokhoz hasonlít, és Utrechtből [[Lejda|Lejdán]] át [[Katwijk-op-RijnigRijn]]ig jut, ahol még a [[19. század]] elején a homokban veszett el. Azelőtt [[Katwijk aan ZeenélZee]]nél a tengerbe torkollt. A legújabb időkben a homokba beszikkadó vizeket egy csatornába gyűjtötték össze és három zsilip segítségével ismét lefolyatják a tengerbe. Mellékcsatornái e részében az Erft-, a Theinbergi- és a Spoy-csatorna, mellékfolyói pedig balról az [[Erft]] és a [[Maas]], jobbról a [[Wupper]], a [[Ruhr]], az [[Emscher]] és a [[Lippe]].
 
== Gazdasági jelentősége ==
[[Fájl:Blaeu 1645 - Rhenus fluviorum Europæ celeberrimus cum Mosa Mosella et reliquis in illum se exonerantibus fluminibus.jpg|bélyegkép|jobbra|260px250px|Rajna-mente Blaeu térképén, 1645]]
 
{{csonk-szakasz}}
 
 
== Mellékfolyói ==
[[Fájl:vorderrhein.jpg|thumbbélyegkép|leftjobbra|250px167px|Vorderrhein]]
 
Forrástól a torkolatig:
{|
{{col-begin}}
| valign="top" width="160" | Bal oldali mellékfolyók:
{{col-2}}
Bal oldali mellékfolyók
[[Fájl:vorderrhein.jpg|thumb|left|250px|Vorderrhein]]
* [[Thur]]
* [[Töss]]
* [[Erft]]
* [[Maas]]
| valign="top" | Jobb oldali mellékfolyók:
{{col-2}}
Jobb oldali mellékfolyók
* [[Hinterrhein]]
* [[Ill]]
* [[Oude IJssel]]
* [[Berkel]]
|}
{{col-end}}
 
== ForrásokJegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Rhine}}
 
{{Rajna menti városok}}
{{csonk-dátum|csonk-folyó|2006 januárjából}}
{{Portál|Németország|-|Földrajz||}}
 
[[Kategória:Ausztria folyói]]
{{csonk-dátum|csonk-folyó|2006 januárjából}}
 
[[Kategória:Svájc folyói]]
[[Kategória:Franciaország folyói]]
[[Kategória:Németország folyói]]
[[Kategória:Hollandia folyói]]
[[Kategória:Ausztria folyói]]
[[Kategória:Liechtenstein folyói]]
[[Kategória:Németország folyói]]
[[Kategória:Svájc folyói]]
 
[[en:Rhine]]
Névtelen felhasználó