„Kubai forradalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dj (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
28. sor:
|szöveg = [[Moncada laktanya]] • [[Verrano hadművelet|''Verano'' hadművelet]] • [[La Plata-i csata (1958)]] • [[Las Mercedes-i csata]] • Yaugajay-i csata • [[Santa Clara-i csata]]
}}
A '''kubai forradalom''' a [[Fidel Castro]] által vezetett [[Július 26. Mozgalom]] fegyveres felkelése volt a [[Fulgencio Batista]] által vezetett diktatúra ellen. A forradalom kezdetét 1953. július 26-ára teszik,{{refhely|Faria}} és 1959. január 1-
== A forradalom korai évei (1953 - 1956) ==
52. sor:
Ebben az időben a felkelők száma igen alacsony maradt, időnkét 200 alá csökkent, míg a kubai hadsereg és rendőrség létszáma 30 - 40 000 közé tehető. Mégis minden alkalommal, amikor a felkelők és a hadsereg katonái összecsaptak, a hadseregnek kellett visszavonulni. 1958. március 14-én az USA fegyverembargót vezetett be Kuba ellen, ami tovább gyöngítette Batista erőit. Elsősorban a kubai légierőt érintette súlyosan az embargó: az amerikai gyártmányú repülőgépeket nem tudták a levegőben tartani amerikai alkatrészek nélkül.
A felkelők sorozatos támadásaira válaszul Batista nagyszabású hadjáratot indított ellenük. A [[Verano hadművelet|''Verano'']] névre keresztelt hadművelet során (a felkelők csak "Támadásnak" - ''la Ofensiva'' emlegették) 12 000, jórészt alig kiképzett katonát küldtek a hegyekbe. Az egymást követő összecsapások sorozatában Fidel jól motivált és eltökélt gerillaharcosai vereséget mértek a kubai hadsereg erőire. A [[La Plata-i csata]] során, amely 1958. július 11-től július 21-ig tartott, Fidel csapatai egy teljes zászlóaljra vereséget mértek, 240 hadifoglyot ejtettek, miközben csak 3 főt veszítettek. Azonban a háború ezzel még nem ért véget: a Batista-erők a július 29-én vívott [[Las Mercedes-i csata]] során majdnem teljesen megsemmisítették Castro még mindig csak kb. 300 főt számláló csapatát. A sokszoros túlerővel szemben Castro augusztus 1-
==A forradalom utolsó fázisa: 1958 közepe - 1959. január 1. ==
62. sor:
Eközben a Che Guevara, Camilo Cienfuegos és Jaime Vega parancsnoksága alatt álló három felkelő csoport nyugatra, Santa Clara, a Villa Clara tartomány székhelye felé menetel. A Batista-hadsereg csapdába ejtette és megsemmisítette Jaime Vega menetoszlopát, de a másik két csoport sikeresen elérte a központi tartományokat, ahol több más, Castrotól függetlenül működő felkelőcsoporttal vették fel a kapcsolatot. Amikor Che Guevara csoportja az Escambray hegységen kelt át, feszültség támadt köztük és az élesen antikommunista Március 13. Mozgalom tagjai között, akik szintén hosszú hónapok óta harcolta Batista ellen. Ennel ellenére a felkelők sikeresen egyesítették erőiket és megkezdték támadásukat. A Cienfuegos parancsnoksága alatt álló csoport 1958. december 30-án jelentős győzelmet vívott ki a [[Yaguajay-i csata]] során, amiért később a "Yaguajay hőse" nevet kapta.
1958. december 31-én került sor a [[Santa Clara-i csata|Santa Clara-i csatára]]. Santa Clara városát a Che Guevara, Cienfuegos által vezetett forradalmárok, illetve a Rolando Cubela, Juan ''El Mejicano'' Abrahantes és [[William Alexander Morgan]] vezetése alatt álló ''Directorio Revolucionario'' felkelők foglalták el. A vereség hírére Batista pánikba esett, és órákkal később, 1959. január 1-
== A forradalom után ==
| |||