„Nádasd nemzetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Javítási hibák javítása ( másértelműség, elűtés, időrend anomália) |
|||
163. sor:
A nemzetségekből származó középnemes családok címerei általában a 14. század után alakultak ki. Ennek fő oka, hogy a köznemességnek nem volt módja saját címeres zászló alatt hadba vonulni, illetve saját pecsét alatt hiteles okmányt kiállítani sem. Ezt a feltételezést mohácsi vész előtti címeradományozások – mintegy kétszáz [[armális]] – is alátámasztják.<ref name="Nemzetségek 7.">{{cite book |author= Csoma József |authorlink= Csoma József |title= Magyar nemzetségi czímerek (Dr.Karácsonyi J.:A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig; Harmadik kötet második fele)|publisher= Magyar Tudományos Akadémia - Budapest |year= 1904.}} </ref>
A 16. századig a Nádasd nemzetség leszármazottai nem viseltek országos tisztségeket. Soraikból főként csak megyei tisztségviselők – alispánok és ispánok – kerültek ki, illetve egy-egy főúr mellett annak [[Familiaritás|familiárisaként]] lettek ismertek. A nemzetséget érintő első heraldikai emléknek a [[Szentgotthárdi ciszterci apátság]] területén feltárt, a darabosi ághoz tartozó Lőrinc (1309-1326) fia János 1380-as sírkövén található [[címer]] és [[sisakdísz]] ábrázolás tekinthető.<ref group=m>A darabosi ág
További középkori heraldikai tartalmú emlékek:
| |||