Wikipédia

„Charles Mingus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
macskakörmök idézőjelre
a dzsessz + múlt
10. sor:
| hangszer = [[nagybőgő]], [[zongora]], [[cselló]], [[harsona]]
| hang =
| műfajok = [[Jazzdzsessz]], [[hard bop]], [[bebop]], [[avant-garde jazz]], [[post-bop]], [[Third Stream]], [[gospel]], [[orchestral jazz]], [[free jazz]]
| aktív évei = 1937-1955
| kiadók = [[Atlantic Records|Atlantic]], [[Candid Records|Candid]], [[Columbia Records|Columbia]], [[Debut Records|Debut]], [[Impulse! Records|Impulse!]], [[Mercury Records|Mercury]], [[United Artists Records|United Artists]]
| honlap = {{URL|http://www.mingusmingusmingus.com/}}
}}
 
'''Charles Mingus Jr.''' ([[1922]]. [[április 22.]], [[Nogales]], [[Arizona]], [[Egyesült Államok]] – [[1979]]. [[január 5.]], [[Cuernevaca]], [[Mexikó]]). A [[jazzdzsessz]]-zene történetének egyik rendkívül meghatározó [[nagybőgő]]se, komponistája és zenekarvezetője.
 
Mingus szerzeményei a [[hard bop]] hangulatát az afroamerikai [[gospel]] zenével, a [[third stream]]mel, a [[free jazzdzsessz]]el és a [[komolyzene|komolyzenével]] ötvözik. Bár maga Mingus egész életében a beskatulyázás ellen ágált, életműve a fekete tradíciókon alapuló modern jazzdzsessz volt. Példaképének [[Duke Ellington]]t tartotta, és gyakran hivatkozott a templomi zenére.
 
Mingus gyakorta alkalmazta a kollektív improvizációt, ami a [[New Orleans]]-i jazzparádékdzsesszparádék állandó eleme, ezzel az individuum és a zenekar, mint egy nagyobb egység kommunikációjára fókuszált. Zenekarai megalapításakor Mingus nem csak a hangszeres tudást és a muzikalitást vette figyelembe, hanem a zenészek személyiségét is. Sok zenésze később nagy szólókarriert futott be. Tehetséges és sokszor kevésbé ismert munkatársakat toborzott magának, hogy a hagyományoktól eltérő gondolatait megvalósítsa. Zenészként Mingus a nagybőgő technikájának forradalmasítója volt, napjainkig is a hangszer egyik legendás játékosaként ismerik.
 
Idővel rendkívül szenvedélyes zenéjének köszönhetően ráragadt a „Jazz„Dzsessz Dühös Embere” becenév. Sokszor dühkitöréseket rendezett a színpadon, megfeddte vagy kirúgta a zenészeit.<ref>Az 1965-ös UCLA-koncert kritikája a New York Times-ból http://www.nytimes.com/1984/09/23/arts/an-irrepressible-65-mingus-concert.html?&pagewanted=all</ref>
 
Zeneszerzői kvalitásai valamint zenészei speciális feladatai miatt Mingust gyakran Duke Ellington utódjának tartják. [[Dizzy Gillespie]] szerint Mingus az „ifjabb Duke”, köszönhetően szervezési zsenialitásának.<ref>{{cite web|url=http://www.jazzinchicago.org/educates/journal/reviews/myself-when-i-am-real-life-and-music-charles-mingus|title=Myself When I Am Real: The Life and Music of Charles Mingus, írta: Gene Santoro|author=David Simpson|work=Jazz Institute of Chicago book review|accessdate=2008-03-25}}</ref>
28. sor:
Sokak szerint Mingus zenéjét Mingus vezetése nélkül nehézkes játszani. Ennek ellenére rengeteg zenész tartja repertoáron Mingus kompozícióit még napjainkban is. Mingus életműve nyomán alapult a [[Mingus Big Band]], a [[Mingus Dynasty]] és a [[Mingus Orchestra]]. Mingus nevét viseli a Charles Mingus Középiskolai Zenei Verseny is.<ref>{{cite web | title=Thirty Years On, The Music Remains Strong; Charles Mingus öröksége a Manhattan School of Music-ban | author=Ernest Barteldes | url=http://www.nypress.com/article-19427-thirty-years-on-the-music-remains-strong.html | publisher=nypress.com | date=2009-02-18 | accessdate=2009-10-26}}</ref>
 
[[Gunther Schuller]] szerint Mingus neve a legfontosabb amerikai komponisták listáján szerepel, nem csak jazzdzsessz-kategóriában.<ref>Lásd az 1998-as ''Triumph of the Underdog'' című dokumentumfilmet</ref> [[1988]]-ban a Nemzeti Művészeti Alap elkészíttette Mingus szerzeményeinek katalógusát, amit ma a New York-i Könyvtár zenei részlegén őriznek. <ref>NYPL katalógus http://catalog.nypl.org/record=b11250454</ref>
[[1993]]-ban a Kongresszusi Könyvtár megszerezte a teljes Mingus életművet, kottákat, zenei felvételeket. Ezt a gyűjteményt a könyvtár a legértékesebb „jazzkézirat„dzsesszkézirat-kollekciónak” tartja.<ref>A Kongresszusi Könyvtár álláspontja http://www.loc.gov/today/pr/1993/93-081.html</ref>
 
===Díjak és kitüntetések===
* 1971: [[Guggenheim Fellowship]] (Zenei kompozíció)
* 1971: Felveszikbeiktatták a [[Down Beat Jazz Hall of Fame]]be.
* 1988: A Nemzeti Művészeti Alap kibocsátjakibocsátotta a "Let My Children Hear My Music" című katalógusát Mingusról. A mikrofilmeket a New York-i Könyvtárban őrzik, ahol tanulmányozhatók.
* 1993: A Kongresszusi Könyvtár összeállítja a Mingus-hagyatékot<ref>[http://www.loc.gov/today/pr/1993/93-081.html A Kongresszusi Könytár álláspontja], 1993. június 11. Rule, S. "[http://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=9F0CE7D61738F937A25755C0A965958260 Library of Congress buys Charles Mingus Archive]", ''New York Times'', June 14, 1993</ref>
* 1995: Azaz amerikai posta Mingus-os bélyeget bocsátbocsátott ki.
* 1997: Posztumuszposztumusz megkapjamegkapta a [[Grammy]] életműdíjat.
* 1999: Azaz [[1959]]-es ''Mingus Dynasty'' című lemezt felveszikbeiktatták a Grammy Hall of Fame-be.
* 2005: Felveszikbeiktatták a [[Jazz at Lincoln Center]] intézet Nesuhi Eretgun Jazz Hall of Fame-jébe.
 
==Források==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Mingus”