|
Az üzemet [[1946]] végén,<ref name="bplex"/><ref>[http://www.szerszamgepgyartas.hu/hun/factory/csepel/csepel_03.htm Csepel Szerszámgépgyár 1945-től 1950-ig (www.szerszamgepgyartas.hu)]</ref> más forrás szerint [[1948]]-ban államosították, a neve '''WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat''' lett. [[1950]] és [[1956]] között a neve '''Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek''' volt, majd [[1956]]-tól '''Csepel Vas- és Fémművek'''. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett, amikor azonban [[1954]]-ben változott az iparpolitika, a termelés visszaesett. A következő évtizedekben újra növekedett és diverzifikálódott, a [[KGST]]-együttműködés és a jelentős nyugati export következtében. Az [[1970-es évek]]től a termelés csaknem fele nyugati export volt.
== A Csepel kerékpár ==
Miután csak [[1927]]-ben 68 ezer kerékpárt importált az ország, Weiss felismerte a hazai gyártásban rejlő lehetőséget. [[1928]]. [[december 12.|december 12]]-én cége kerékpárlicencet vásárolt a [[graz]]i Puch Művektől. A Weiss-művek kerékpárjai ''[[Csepel (kerékpár)|Csepel]]'' márkanév alatt készültek, az első 200 még Grazban. Az alkatrészek közül kezdetben csak a váz, az abroncs, a sárvédő, villaváll és középcsapágyház készült a Weiss-gyárban és az eredeti megállapodásnak megfelelően minden mást az osztrákoktól vettek, de később a bőr és gumi alkatrészeken kívül tulajdonképp minden más Csepelen készült.
Az [[1945]]-ig eltelő időszakban a legtöbb kerékpárt, 91 706 darabot, [[1939]]-ben állították elő. Kezdetben csak egy férfi és egy női kerékpármodellt kínáltak. Az [[1932]]-es vagy [[1933]]-as Weiss-prospektusban már öt férfi, egy női, egy fiú, egy kisgyermek és egy árukihordó modell szerepelt, [[1934]]-ben pedig már összesen 28 kerékpármodellt kínált a gyár. A gazdasági világválság idején, [[1932]]-ben egy időre leállították a termelést a felhalmozódott raktárkészlet miatt. Ebben az időben részletre is adtak el kerékpárokat és kerékpárversenyek szervezésével népszerűsítették a termékeket. Néhány Weiss-kerékpár [[márkanév]] a [[1930-as évek|30-as évekből]]: Corvin, Csepel, Csepel-Ballon, Csepel-Félballon, Csoda, Csoda-Ballon, Diadal, Extra, Fecske, Leányka, Luxus, Pajtika, Rapid, Sparta, Super. (Ballonnak a széles gumijú változatokat nevezték.) Különösen sikeres volt a Csoda nevű modell; ezt a [[második világháború]] után is sokáig gyártották. A kerékpárok ára [[1939]]-ben 120-160 [[pengő]] körül volt, ebben az időben egy [[kubikus]] 1,2 pengő körül keresett a [[napszám]]ban.<ref>[http://bikemag.hu/tech/kerekpargyartas-a-weiss-manfred-acel-es-femmuvei-rt-nel Kerékpárgyártás a „Weiss Manfréd Acél és Fémművei Rt.”-nél]</ref><ref>[http://www.csepelkerekparok.gportal.hu/ Magyar Gyártmányú Veterán Kerékpárok (MGYVK) virtuális múzeuma]</ref>
== Külső hivatkozások ==
|
