|
Az Örvényi-templomdombon az államalapítás idejéből kerültek elő leletek. Az ásatások során egy települést, annak temetőjével tártak fel az Árpád-korból.
A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A maFüred városrésznév Örvényrőleredetileg néhánya évvelfürj korábbról,madár 1264-bőlnevének vannakfür/fűr/fir források.alakjából A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596származik és 1713jelentése között),fürjes. Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangotA adományozottkezdetben a településnek.megépült Az 1833Kiskörei-banvíztározó épültholtágaira, első állandó Tisza-hídja országos jelentősséget adottmajd a városnak.feltárt Tokaj,gyógyvízforrásra Szolnoktelepülő ésfürdőkultúra Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőségmiatt a folyón20. Ekkortól datálhatószázadra a környezőnév településekkelátértelmeződött történőés közútifürdő kapcsolatértelmet fejlődése, ezzel újabb lendületet adva a település fejlődésének éskezdtek jelentősségénektulajdonítani növeléséhezneki.
A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel. Örvény évszázadokon keresztül a tiszai halászat kiemelkedő központja.
[[1849]]-ben, amikor [[Eger]] az [[osztrák]] csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]] székhelye lett a dicsőséges [[Tavaszi hadjárat]] idején. Itt volt a szabadságharc hadseregének főhadiszállása, itt történt a híres tisztlázadás és innen indult a Tavaszi Hadjárat. [[Kossuth Lajos]] többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit. ▼
A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ekkortól datálható a környező településekkel történő közúti kapcsolat fejlődése, ezzel újabb lendületet adva a település fejlődésének és jelentőségének növeléséhez. Ez az időszak az is, amikor az alföldi kerámia-művészet egyik fellegvárává (Mezőcsát és Hódmezővásárhely mellett) válik a település; melynek eleven emléke ma is megtalálható a városban.
▲[[1849]]-ben, amikor [[Eger]] az [[osztrák]] csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]] székhelye lett . aA dicsőségesszabadságharc [[Tavaszihadseregének hadjárat]]főhadiszállása idején.hónapokon Itt voltkeresztül a szabadságharcvárosban hadseregénekvolt főhadiszállása(ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tisztlázadástiszti lázadás és innen indult a dicsőséges [[Tavaszi Hadjárathadjárat]] is Tiszafüredről indult. [[Kossuth Lajos]] többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit.
=== 1849-től a rendszerváltásig ===
Az [[1950-es megyerendezés]] során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Heves megyéből [[Szolnok megye|Szolnok megyébe]] került. A szocialista iparosítás jótékony hatással volt a lendületét vesztett település számára, hajó- és darugyár, valamint alumíniumgyár és gyógyszercsomagoló létesült Tiszafüreden. A duzzadó népesség és területi növekedés miatt [[1966]]-ban magába olvasztotta [[Tiszaörvény]]t; majd [[1984]]-ben [[város]]sá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták [[Tiszaszőlős]]t is.
KócsújfaluEbben nevétaz 60időszakban évvelalakul ezelőttiki térképena hiábaváros keresnénkúj peremkerülete, hiszenKócsújfalu is. A belvárostól 16 kilométerre keletre, a faluhortobágyi pusztán található településrész története az ötvenes években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek ,. ésA mivelfalukép a faluképazóta szinte semmit nem változott , azóta,ezért a falusi "szocreál" gyönyörű példáját találni Kócsújfalun. ▼=== Kócsújfalu-városrész története ===
▲Kócsújfalu nevét 60 évvel ezelőtti térképen hiába keresnénk, hiszen a falu története az ötvenes években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek, és mivel a falukép szinte semmit nem változott azóta, a falusi "szocreál" gyönyörű példáját találni Kócsújfalun.
Az "osztályidegen elemeket" kitelepítették a Hortobágyra, megteremtve a magyar Gulágot. A Górés-tanya, Borsós, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlék-kápolna alapjait is. ▼
===Tiszaörvény===
Örvény közvetlenül a Tisza partján fekvő Árpád-kori település, mely az oklevelekben Ewren, Ewrem (Örem) alakban már 1261-ben előfordult az egri püspökség részére kiadott megerősítő oklevélben, mint a püspökség ősi birtoka.
1417-ben, 1494-ben is az egri püspökség birtokai között tüntették fel.
Örvény egykor jelentős helység volt, vámszedési joggal és külön hajóval is bírt, mely a Tisza áradásai alkalmával a közlekedés fenntartására szolgált, erre vonatkozik a Hajóútja helynév, mely a püspöki birtoknak a része volt, és amely felé az áradáskor a hajó járt, innét vette tehát e birtokrész a Hajóútja nevet, de e név emléke csupán az oklevelekben maradt fenn, jelenleg e nevet sem birtok, sem határrész nem viseli.
Az 1552 évi adóösszeírás az egri püspök birtokaként említette, ekkor 4 portát vettek itt fel. Kevéssel ezután elpusztult, és csak 1553–1554-ben kezdett újra felépülni.
Az 1564-es adóösszeírásban 12 portával szerepelt, 1612-ben pedig Mező János és Török Bálint birtokaként volt említve.
1693-ban Török Ferenc és Rácz Péter birtokában volt, később pedig visszakerült az egri püspökség birtokai közé.
1804-ben, a kassai püspökség felállítása után a kassai káptalan birtoka lett, és a püspökségnek 1848-ig volt itt is földesúri joga, és később is a kassai káptalan volt a helység legnagyobb birtokosa.
Az település közelében, [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt, 1849 július 27-én Korponay ezredesnek Örvény és Tiszafüred között felállított csapata és az oroszok között, véres összeütközés volt. A túlnyomó számú orosz had, elűzve a magyar csapatokat, átkelt a Tiszán és Hajdúhadház felé vette útját.
A tiszafüred-vidéki halászat központja Örvény volt, ahol a Lővey testvérek bérelték az egész hevesmegyei tiszai halászatot.
Örvény határban, a kassai káptalan birtokán, a régi község és a régi templom romjai még a 20. század elején is láthatók voltak.
1910-ben 696 magyar lakosa volt. Ebből 657 római katolikus, 36 református volt.
A 20. század elején Heves vármegye Tiszafüredi járásához tartozott.
▲AzTiszafüred-Kócsújfalu "osztályidegenazonban elemeket"a szocialista rezsim megbocsáthatatlan bűneinek egyik szimbólumává vált az elmúlt években: kitelepítettékugyanis a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az "osztályidegen elemeket", megteremtve ezzel a magyar Gulágot. A Górés- tanya, Borsós -, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlék-kápolnaemlékkápolna alapjait is.
A település neve 1903-ig ''Örvény'' vagy ''Tisza-Örvény'' volt, a községnevek törzskönyvezése során hivatalosként az ''Örvény'' nevet állapították meg a számára (1903. évi 23.197 számú belügyminiszteri rendelet). 1951-ben neve ''Tiszaörvény'' lett, 1966-ban pedig Tiszafüredhez csatolták.
=== A rendszerváltás után ===
Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált. A recessziót mutatja, hogy 2002-ben Tiszaszőlős kinyilvánította elszakadását a várostól.
A helyzet azóta árnyaltabbá vált. Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. ASorra Tisza-tónyitnak fővárosaa multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra. Turisztikai vonzerejét gazdag főszezonbeli programkínálata mellett a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja növeli.
A 2004-ben létrehozott kistérségi rendszer, valamint a 2013. január 1-től újra életbe lépő járási rendszer is székhelyként jelöli.
Sorra nyitnak a multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra és a városban megnyílt Magyarország legnagyobb és legelső ártéri kalandparkja.
=== Népcsoportok ===
[[Fájl:Tiszafüred ref templom.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Református templom]]
[[Fájl:Tiszafüred volt zsinagóga.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Az 1912-ben épült és az 1960-as években áruházzá alakított egykori zsinagóga napjainkban]]
A település lakosságának döntő hányada a magyarországi trendnek megfelelően ateista, vagy hitéletét egyházközösségen kívül gyakorló polgárból állgyakorolja. Ugyanakkor jelentős csoportjait találjuk a református, katolikus gyülekezetnek, valamint a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanui Egyház is egyre intenzívebben van jelen a településen. A II. világháború történései miatt az egykor nagyszámú zsidó közösség mára eltűnőben van.
== Nevezetességei ==
| 