2 189
szerkesztés
(van képünk hozzá) |
|||
== Életpályája ==
Egy kétgyerekes családban született. Nővére 1897-ben meghalt [[Diftéria|diftériában]], és az ez által okozott trauma miatt megállt a fejlődése, s nagyon szoros kötelék alakult ki anyjával. Apjával ezzel szemben kapcsolata hideg volt.
Gyermekként otthon tanította egy tanárnő, valamint anyja és nagyanyja. A francia nyelvet anyjától, nagyanyjától pedig az irodalom szeretetét tanulta.
[[1911]]-ben kezdte gimnáziumi tanulmányait Rómában, majd Palermóban folytatta azokat. [[1915]] –ben ugyancsak Rómában jogi tanulmányokat kezdett, majd még ugyanebben az évben katonai szolgálatot kezdett, és részt vett a [[Caporettói áttörés|caporettoi ütközetben]], ahol a [[Osztrák-Magyar Monarchia|Monarchia]] csapatai foglyul ejtették. [[Magyarország|Magyarországon]] volt fogoly, ahonnan megszökött, és gyalog tért haza Olaszországba. Hadnagyként szerelt le, majd hazatért Szicíliába, ahonnan gyakran utazgatott az anyjával, illetve külföldi irodalmat tanulmányozott.
1925-ben unokatestvérével [[Genova|Genovába]] utazott, ahol kb. hat hónapig élt és dolgozott a ''Le opere e i giorni'' irodalmi folyóiratnak.
[[1932]]-ben elvette feleségül a [[lett]] [[Alexandra Wolff Stomersee]]t, a [[pszichoanalízis]] kutatóját, akivel Palermóban éltek együtt, azonban személyiségük különbözősége miatt a nő hamar visszatért [[Lettország|Lettországba]]. ▼
▲[[1932]]-ben elvette feleségül [[Alexandra Wolff Stomersee]]t, a pszichoanalízis kutatóját, akivel Palermóban éltek együtt, azonban személyiségük különbözősége miatt a nő hamar visszatért Lettországba.
[[1940]]-ben egy rövid ideig ismét egyenruhát öltött, majd hazatért és anyjával [[Capo d'Orlando]]ban húzódtak meg. Ide menekült egy idő után a volt feleség is.
Tomasi di Lampedusa gyakran vedégeskedett unokatestvérénél, akivel [[1954] –ben elutaztak egy irodalmi konferenciára [[San Pellegrino Terme]]be. Itt ismerkedett meg [[Eugenio Montale]]val és [[Maria Bellonci]]val. Hazatérése után kezdte el írni A párducot, amelyet [[1956]]-ban fejezett be. Kezdetben a regényt nem vették komolyan a kiadók.
|