„III. Pipin frank király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: yo:Pepin |
kékít. |
||
27. sor:
== Élete ==
[[715]]-ben [[Jupille]]-ben született, a mai [[Belgium]] területén található [[
A két testvérnek számos felkeléssel kellett szembenézni: [[Frízföld|Frízia]], [[Bajorország]], [[Svábföld|Alemannia]] és [[Aquitania]] is fellázadt ellenük. [[743]]-ban hatalmuk szimbolikus kifejezéseként a trónra ültették az utolsó [[Merovingok|Meroving-királyt]], [[III. Childerich frank király|III. Childerich]]-et, miután a trón az előző Meroving uralkodó, [[IV. Theuderich frank király|IV. Theuderich]] halála után üresen maradt.
37. sor:
Pipin ekkor megelégelte, hogy a névleges hatalom a Meroving-király kezében van és megfosztotta trónjától [[III. Childerich frank király|III. Childerichet]]<ref>Scholz, B. W. with Rogers, B. (2000) ''Carolingian Chronicles: Royal Frankish Annals and Nithard's Histories'' (University of Michigan Press) (“RFA”), 749, p. 39.</ref> és „''Kis''” Pipin néven ''(Pépin « le Bref »)'' a frankok királya lett. A legenda szerint Pipin megkérdezte a pápát: mi a helyesebb, ha a királyi hatalom azé, aki a címet viseli, vagy azé, aki a tényleges döntéseket hozza? A pápa válaszában azt felelte, hogy a [[de facto]] hatalom fontosabb, mint a [[de jure]] hatalom. A pápa támogatását maga mögött tudva összehívta a frank nemesek gyűlését, és [[751]] novemberében [[Zakariás pápa]] jóváhagyásával [[Soissons]]-ban Szent Bonifác mainzi érsek felszentelte. Childerich haját leborotválták és kolostorba zárták. Grifo folytatta lázadását Pipin ellen, de végül [[953]]-ban a [[Saint-Jean de Maurienne]] mellett vívott csatában elesett.
Pipin hatalmát és tekintélyét jól szemlélteti, hogy a következő pápa, [[II. István pápa|II. István]] egészen [[Párizs]]ig utazott, és ott 754. július 28-án egy káprázatos ceremónia keretében, a [[Saint
Pipin király első cselekedete volt, hogy hadat indított [[Aistulf longobárd király]] ellen, aki rendszeresen betört a ''ducatus Romanum'' területére. Győzelme után arra kényszerítette Aistulfot, hogy visszaadja a pápának a korábban elfoglalt birtokokat és elismerje a pápa önállóságát (ezzel megfizetve a királyi cím elnyerése során biztosított pápai támogatást), illetve megerősítette a pápát [[Ravenna]] és Pentapolis város birtokában - ezzel hivatalosan is megalakítva a [[Pápai Állam]]ot.
44. sor:
== Halála és öröksége ==
Pipin hadjárat közben halt meg [[768]]-ban<ref>A korabeli dátumozás szerint "''768 VIII Kal Oct''", azaz szeptember 24-én. ''Annales Necrologici Prumienses'', MGH SS XIII, p. 219.</ref> és holttestét visszavitték Párizsba és a [[Saint-Denis-
Apjához hasonlóan egész életében folytatta a nehézlovas hadsereg fejlesztését és a korban elsőként állandó katonaságot tartott fenn, amely a hadjáratok során a hadsereg magját képezte. Apjához hasonlóan folytatta a [[mórok]] elleni küzdelmet, és nemcsak megállította őket, hanem [[Narbonne]] visszafoglalásával a mórokat a [[Pireneusok]] másik oldalára szorította vissza. Támogatta az egyház terjeszkedését és misszionáriusokat küldött Germániába és Skandináviába. Bármilyen jelentősek is voltak azonban tettei, apja és fia hírneve azonban mindig is a háttérbe szorította. Ennek ellenére a tény, hogy hivatalosan is elfoglalta a trónt és nevezték Róma patríciusává, előrevetíti fia római császári címét. Bár nem volt kiemelkedő hadvezér, de életében nem vesztett csatát.
|