„Nadler Herbert” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
'''Nadler Herbert''' ([[Budapest]], [[1883]]. [[május 13.]] – [[1951]]. [[június 7.]]) magyar vadászati szakíró.
 
Apja gyógyszer-nagykereskedő volt. Az érett­ségi vizsga letétele után a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára]] iratkozott be, a­hol két évig festeni tanult. [[1905]]-ben gróf [[Batthyány Ervin]] szolgálatába állt, előbb mint a gróf személyi titkára, majd a [[Vas megye]]i [[Bögöte|Bögötén]] a grófi birtok számtartója. Részt vett a gróf szabadelvű iskolájának alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. [[1916]]-ban a birtok felosz­lásakor végkielégítést kapott. [[1929]]-től a [[Fővárosi Állat- és Növénykert|budapesti Állatkert]] igazgató­ja volt. [[1937]]-ben részt vett a [[berlin]]i Nemzetközi Vadá­szati Kiállításon. Minden évben megrendezte a [[Nemzeti Vadászati Védegylet]] trófeakiállítását. Nevét az agancsbírálatokhoz rendszeresített, általa kidolgozott [[trófeabírálat]]i képlet tette nemzetközileg ismertté (Nadler-pontok). A [[II.második világháború]] után részt vett az Állatkert újjáépítésében. [[1948]]-ban ment nyugdíjba.
 
Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben ma­gyar nyelven. Ezeket a [[Magyar Mezőgazdasági Múzeum]] őrzi. Több önálló mun­kája jelent meg. [[1942]]-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki. Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát ([[1989]]). Több vadásztársaság viseli nevét.