„Légrády Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
A ''Légrády Testvérek'' cég tulajdonosa Károly és Tivadar volt. Miután cégük az ''Ellenőr'', a ''Földmívelési Érdekeink'' és a ''Falusi Gazda'' című lapok kiadója volt, [[1878]]-ban elindította legfontosabb vállalkozását, a [[Pesti Hírlap]]ot. A lap főszerkesztője Légrády Károly volt és kitünő érzékű lapvezérnek bizonyult, a ''Pesti Hírlap''ot a közönség hamar megkedvelte. Főszerkesztőként a szabadelvű kormánypárt politikáját támogatta, újságja a [[tiszaeszlári per]] idején az egyik legfontosabb vérvádellenes sajtóorgánum volt.
1895-ben mint a [[Szabadelvű Párt]] tagja országgyűlési képviselőnek választották, ezután lemondott a főszerkesztői posztról. A következő országgyűlési választáson azonban nem sikerült újraválasztatnia magát.
Légrády Károly élénk gazdasági szakirodalmi tevékenységet is folytatott, Magyarországon újszerű gazdasági termelési módokról írt ismertető tanulmányokat. A francia módszer szerint való gyümölcstermelést ő terjesztette nálunk. 1885-ben kiadta ''A spárgatermelés kézikönyve'' című alapvető munkáját, amelyben Magyarországon ma széltében elterjedt, általa föltalált spárgatermelési módszert propagált. A halotthamvasztásnak, amelynek érdekében több cikket írt, nagy híve volt.
Halála után a vállalkozást és a ''Pesti Hírlap''ot fiai, elsősorban Ottó és Imre vitték tovább; ifjabb Légrády Károly körülbelül tíz évig dolgozott a kiadóhivatalban, 1909-ben kivált a cégből.
==Emlékezete==
Légrády Károlyról a főváros 13. kerületében utcát neveztek el, de az 1950-es évek elején az utca nevét Balzac-ra változtatták.
| |||