„Capri (sziget)” változatai közötti eltérés

a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: uk:Капрі)
 
== Története ==
Capri szigete a földtörténeti ókorban még összefüggött a Sorrentói-félszigettel. A kőkorszakban már lakott hely volt, miként egyik barlangjából előkerült eszközök is bizonyítják. Capri neve valószínűleg a [[görögök|görög]] ''kaprosz'' szóból ered, melynek jelentése vaddisznó. Egyes tanulmányok viszont nevét a [[latin nyelv|latin]] ''capreae'' szóból eredeztetik, melynek jelentése kecskék. Az ókorban is voltak írók, akik eredetét a héber ''kapraim'' (két város szigete) szóval magyarázták, amiből arra is következtettek, hogy első lakói föníciaiak lehettek. A régészeti leletek tanúsága szerint a sziget első lakosai [[görögök|görög]] telepesek voltak, akik i. e. 6. században érkeztek a szigetre. Településükről ma csak néhány falmaradvány tanúskodik. A sziget i. e. 326-tól Nápolyhoz tartozva az anyavárossal együtt romanizálódott. Először [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] császár figyelt fel a sziget szépségeire, amikor i. e. 29-ben idelátogatott, sőt közvetlenül halála előtt is itt volt, bár semmi nyoma sem maradt építkezéseinek. A sziget szépsége annyira megragadta, hogy hajlandó volt elcserélni a [[Nápoly]] tulajdonában levő Caprit a jóval nagyobb [[Ischia (sziget)|Ischia]] szigetével. Utódja, [[Tiberius]] császár, aki 67 éves korában emberkerülő lett, ide vonult vissza és nagyszabású építkezésekbe kezdett i. e. 37 és 27 között. Közel tíz évig innen kormányozta birodalmát. Ittléte sok szörnyű legenda forrása volt, amit gyűlölői, a nagy történetíró Tacitus és Suetonius adtak örökségül a világnak. Tiberius halála után a szigetet lassan-lassan elfelejtették. Commodus császár 182-ben testvérének adta a szigetet. 366-ban az összes régi épülete összedőlt a nagy földrengés következtében. Később csak a Monte Cassinó-i apátság feljegyzéseiben szerepel a sziget, amelyek elmondják, hogy egy római patrícius, Tertullus az apátságnak adományozta a szigetet népeivel együtt. 866-ban Lajos császár Amalfinak adományozta a szigetet. Évszázadokon át tengeri kalózok pusztításainak volt kitéve. A [[szaracénok]] támadásai elleni védekezés érdekében a sziget lakosai a kikötő környékéről magasabb vidékre költöztek, a mai Capri város helyére. A középkor során a [[Nápolyi Királyság|Nápolyi királyság]]hoz tartozott, de a királyságban végbemenő politikai változások kevésbé befolyásolták a sziget és egyben a város életét. A sziget népe 1656-ban pestis következtében csaknem teljesen kipusztult. A megmaradottak egy Roberto Brancaccio nevű szigetbeli fiatalembert gyanúsítottak, hogy Nápolyból behozta a járványt, mert magával hozta halott menyasszonyának lehúzott jegygyűrűjét. Csak a 18. században kezdett ismét benépesülni, amikor a Bourbon-királyok kedvenc tartózkodási helye, vadászterülete lett. A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején a sziget egy időre angol birtok, parancsnoka az a Lowe ezredes, aki később Napóleon „börtönőre” lett Szent Ilona-szigeti száműzetésében. Az angolok „kis Gibraltár”-rá építették ki a szigetet, amely végül ismét Nápoly birtokába került vissza. Ezek az utolsó események, a különböző erődítmények gyors építése tette tönkre az antik épületek megmaradt romjait, bár már előbb is történtek kísérletek a régi emlékek megmentésére. Capri szigetének idegenforgalma 1826-ban kezdődött, amikor híre járt a Grotta Azzurra szépségének. Később a kor híres német romantikusai írásaikkal népszerűsítették a szigetet és népét. E század elején két évig Makszim Gorkij is a sziget lakója volt, ahol Lenin is felkereste. Az első világháború után a nagy olasz költő, Ada Negri és a svéd író-orvos, Axel Munthe tette írásaival népszerűvé Caprit. Itt élt és dolgozott Hajnal János, a milánói dóm és a római templomok világhírű festője.
 
 
=== A modern kor ===
Capri szigetének idegenforgalma [[1826]]-ban kezdődött, amikor híre járt a Kék-barlang (Grotta Azzurra) szépségének. Később a kor híres német [[Romantika|romantikusai]] írásaikkal népszerűsítették a szigetet és népét. E század elején két évig [[Makszim Gorkij]] is a sziget lakója volt, ahol [[Lenin]] is felkereste. Az első világháború után a nagy olasz költő, [[Ada Negri]] és a svéd író-orvos, [[Axel Munthe]] tette írásaival népszerűvé Caprit. Itt élt és dolgozott [[Hajnal János]], a [[milánói dóm]] és a római templomok világhírű festője.
 
== Települések ==