„Nagycsanád” változatai közötti eltérés

a (r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: vi:Cenad)
 
== Története ==
A település környéke már az [[újkőkor]]ban is lakott volt. A [[rézkor]]ból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a [[rómaiak]] egy katonai tábort létesítettek a településen. [[1111]]-ben ''Chonadiensis'' néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát [[Ajtony vezér|Ajtony]] építtette. [[1028]]-ban [[I. István magyar király|Szent István]] serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű [[Csanád vármegye|vármegye]] székhelye lett. [[1030]]-tól püspökség székhelye, első püspöke [[Szent Gellért|Gellért püspök]] lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll).
Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.
 
[[1044]]-ben [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. [[1083]]-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. [[1514]]-ben [[Dózsa György]] serege foglalta el. [[1526]] végén [[Csáky László]] itt támadta meg [[Cserni Jován|Nenanda János]] [[szerbek|szerbjeit]] ([[csanádi támadás]]), amely kirobbantotta a [[Cserni Jován-felkelés|délvidéki felkelést]]. [[1551]]-ben és [[1598]]-ban a [[török uralom]] alá került, majd [[szandzsák]] székhely lett. [[1723]]-ban helyreállították a [[16. század]]ban megszűnt [[káptalan|székeskáptalan]]t. [[1745]]-től [[Németek|német]] telepesek érkeztek az [[észak-rajna-vesztfália]]i [[Sauerland]]ból Nagycsanádra. A [[18. század]]ban a püspökséget [[Szeged]]re, majd [[Temesvár]]ra költöztették.
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Torontál vármegye]] [[Nagyszentmiklósi járás]]ához tartozott. Az I.világháború végén egy ideig szerb megszállás alatt állt a falu. [[1920]]-ban Romániához csatolták.
[[1945]]-ben a [[szovjet]] csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a [[Szovjetunió]]ba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A [[II.második világháború]] után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.
 
== Lakosság ==